Keszég Lászlóval a Carmen kapcsán beszélgettünk

2018-02-01 12:01
  • Hogy érezte magát első operarendezése kapcsán?
  • Ez a negyedik operarendezésem. A Pécsi Nemzeti Színházban Varázsfuvolát rendeztem 2005-ben. 2013-ban pedig Miskolcon a Bartók Plusz Fesztiválon került bemutatásra Vajda János két egyfelvonásosa, a Don Perlimplín és a Don Cristóbal. Budapesten a zeneművészetin egy szemeszter erejéig színészmesterségre tanítottam az énekeseket, többek között Bretz Gábort. Szeretem, hogy az opera összetett műfaj. Koncentráltan lehet dolgozni. A Carmen próbafolyamata során rendkívül jó volt, hogy az utolsó fázisban lehetőségünk volt kilenc napot a nagyszínpadon próbálni.
  • Hogyan készül fel egy operarendezésre? Más a folyamat, mint egy prózai darab esetén?
  • Nem más. Ugyanannyira ki kell találni mindent, mint egy drámához. Természetesen sokkal nagyobb tapasztalatom van a prózában. De itt is úgy gondolom, hogy az első próba megkezdéséig a rendező a munkája hatvan százalékát el kell, hogy végezze ahhoz, hogy a produkció a rendelkezésre álló hat hét alatt kiszámított ütemben eljuthasson a bemutatóig. Miközben folynak a próbatermi próbák, az énekesek korrepetícióra járnak, készül a díszlet, varrják a kosztümöket.
  • Miért esett a Carmenre a választása?
  • Így jött ki a lépés. Tavaly, amikor az évadot terveztük, erre a mindenki által ismert operára esett a választásunk. Nincs a világnak olyan szeglete, ahol ne ismernék például a Fel, torreádort. A rendezésnél ugyanakkor épp ez a határtalan népszerűség okoz bizonyos nehézséget. Hogy ne a slágerek domináljanak, hanem a drámai szituációk. Hatalmas feladat, hogy az ember a végén kompakt egészet kapjon.
  • Van kedvenc operája, zeneszerzője vagy korszaka?
  • Nagyon szeretem a régi zenét, a barokk éteriségét, a barokk operákat. De Puccini is nagy kedvencem.
  • A próbák során a koncepcióval kapcsolatban sokszor merült fel, hogy modernebb, frissebb változatot szeretne létrehozni. Mihez képest?
  • Ez a megfogalmazás valóban nem túl szerencsés. Én zenedrámát szerettem volna csinálni, ami nem arról szól, hogy egy dekoratív háttér előtt szólisták énekelnek. Arra törekedtem, hogy minden egyes pillanatban valami színházi szempontból is értékelhető esemény történjen a színpadon, hogy egy szórakoztató, izgalmas előadás szülessen. A jelen idejű rendezés a fontos, hogy párhuzamosan létezzen a zene és a dráma.
  • Az opera sikere sarkallja-e arra, hogy a jövőben is vállaljon operarendezést?
  • Nagyon szívesen.