Egy érzelmi hullámvasútra szállunk fel a Mágnás Miskával

2019. november 16.

Nagy szereped Miska, Peller Annával ikonikus duót alkottok. Milyen most rendezői oldalról megközelíteni a dolgot, mikor először rendezel Mágnás Miskát?

-    Barnák László eredetileg rám bízta, mit állítsak színpadra, aztán felhívott a Mágnás Miska ajánlatával. Azt hittem, engem ezzel nem lehet meglepni, majd mikor letettük a telefont, megijedtem. Elsősorban attól, hogy vajon el tudok-e vonatkoztatni egy olyan előadástól, amelyben 17 éve játszom, ismerem minden mozdulatát és betűjét. Amikor elkezdtem írni a szövegkönyvet, sikerült megnyugodnom. Rájöttem, teljesen más felé halad a mi előadásunk, mint amit megszoktam színészként. Mióta pedig próbálunk, még inkább alaptalannak bizonyul ez a félelem, hiszen a kollégák fantasztikusak, és rájuk alakítjuk a szerepeket. Nagyon szeretem a színházat és a színészeket, ezért olyan lehetek a próbákon, mint egy gyerek, aki beszabadul a cukorkaboltba. Élvezem, amit csinálunk, és szerintem nem kérek olyat, ami lehetetlen.

Milyen lett a te átiratod?

-    Elkezdtem olvasgatni az eredeti, 1916-os szövegkönyvet, aztán az 1953-as anyagot, és felfedeztem, hogy milyen jó dolgok maradnak ki néha az előadásokból. Próbáltam visszalopkodni őket a miénkbe. Máshova került a fókusz.

Mi volt a legszembetűnőbb, ezeken a kimaradt kincseken kívül?

-    Döbbenetes volt felismerni az 1916-os szöveg olvasásakor, hogy 103 év alatt nem sok minden változott. Ugyanazok a problémák vannak jelen még mindig: korrupció, befolyásoltság, a másik lenézése. Bárki, aki látszatra olyan, mint mi, azt elfogadjuk közülünk valónak. Érdekes, az emberek mennyire a külsőségekre adnak.

Létezik olyan egyébként, hogy nagyon rossz operett?

-    Szerencsére általában a rossz előadást is megmentik a dalok. Ha megszólal a „Jaj, cica”, az ember automatikusan tapsol, elfelejti azt, ami előtte volt. Az operettben nehezebb megbukni. Viszont nehéz összeválogatni a szereposztást. A növendékeimnek úgy szoktam elmagyarázni, hogy ha bejön egy nő, aki olyan aranyos, hogy össze-vissza ölelgetnéd, akkor ő lesz a szubrett. Ha nincs meg ez a plusz, akkor nem lesz igazán szubrett, csak egy jól éneklő és mozgó színésznő.

Itt két szereposztásunk van, két Marcsa. Ágoston Katalin tavaly már megmutatta, milyen remek hangja van, Sziládi Hajnát viszont még nem hallhattuk énekelni. Mit a véleményed a társaságról?

-    Kati növendékem volt, Hajnát pedig Barnák László és Horgas Ádám ajánlotta figyelmembe. Később kiderült, hogy nagy álma volt a szerep, és az is, hogy velem dolgozhasson, ami megtisztelő. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy mindkét szereposztás fantasztikus, de nagyon más. Oda kell figyelni, hogy egy irányba haladjon mindkettő, közben pedig az apróságok - amiktől egyedi lesz - megmaradjanak. A két Miska is nagyon különbözik, de Rétfalvi Tamást és Gömöri Krisztiánt is megéri megnézni. Be kell valljam, mikor néztem őket, kissé irigy voltam, hogy nekem színészként miért nem jutottak eszembe olyan dolgok, mint nekik.

Milyen lesz a Peller-féle Mágnás Miska?

-    Benne van a humorom és az, amit erről a műfajról gondolok. Egyébként szerettünk volna megmaradni a klasszikus vonalnál. A zene hordoz magában egyfajta fennköltséget, szépnek kell lennie a díszletnek, a jelmeznek, az úri miliőt ezek teremtik meg. Egyébként sem attól lesz valami modern, hogy farmernadrágban adjuk elő, hanem a játékstílustól. Mikor dolgozom, fontos, hogy pörgős és lényegretörő legyen az előadás, sok poénnal. Aztán persze jönnek a romantikus dalok, mikor elandalodik az ember, de ha azoknak vége ismét vissza kell rázódni. Egy érzelmi hullámvasút ez az operett.  

Mit gondolsz, mitől töretlen az operettek népszerűsége 2019-ben?

-    Mert elrepítenek egy helyre, ahol minden jól végződik, ahol a szerelmesek megtalálják egymást. Oszvald Marikát szoktam mindig idézni, ha ez felmerül Ő szokta mondani: az operett azt mutatja meg, hogy az élet milyen lehetne. A Mágnás Miska például a slágerektől jó, és persze attól, hogy Miska cinkosai tudunk lenni. Mindig akkor érdekes egy előadás, ha a néző többet tud, mint a színpadon lévő karakterek. Ezért tudunk kacagni azon, hogy ez a lovászfiú mit visz véghez.

Ha ennek vége, mit rendeznél szívesen?

-    A mosoly országa nagy kedvencem, de egy Hegedűs a háztetőn rendezést sem utasítanék vissza. Idővel prózai darabokkal is szívesen foglalkoznék majd.