Rotyog a töltött káposzta, fő a hallé

2019. november 08.

„Nem kell feltétlenül súlyos milliókat költeni egy produkcióra, ha működik a szöveg, jók a színészek, szinte fillérekből is lehet élvezetes előadást csinálni” – írták tavaly nyáron az Ünnep kapcsán. Karácsonykor ismét látható több alkalommal is sokak új kedvenc darabja, egy kiscsalád története. Most a biológiatanárnő, és a kiégett író, vagyis Szilágyi Annamária és Kárász Zénó mesélt az Ünnepről.

Az A & A Produkció Varsányi Annával közös vállalásotok. Hanyadik közös darabotok az Ünnep?

Szilágyi Annamária: Azért hoztuk létre az A&A produkciót, mert rengeteg lekötetlen energiával rendelkeztünk, és azt gondoltuk, ne heverjünk parlagon – se mi, se a tudásunk. Ráadásul így a nézőknek is örömet okozhattunk. Sokat segített ebben Kolonics Erika, hogy befogadta előadásainkat. Az Ünnep már negyedik a sorban. Egy karácsonyi darab, noha mi nyáron játszottuk először. Aztán a nagy sikerre való tekintettel tavaly karácsonykor a színházban is előadtuk, és legnagyobb örömünkre idén decemberben is bekerült a műsorba.

Mi volt az első reakciótok a szövegkönyv olvasásakor?A nevetésen kívül, hiszen remek poénok tarkítják az előadást.

Kárász Zénó: A színész, mikor kezébe kapja a szöveget, rögtön csak a saját részét nézi, hogy mekkora szerepe van. Én már tudtam a szereposztást, mikor olvastam, így aszerint körvonalazódtak a gondolatok a fejemben. Nagyon jó darab, remek karakterekkel. A szeretet ünnepén játszódik, így elő lehet venni az emlékeink közül, hogy mi is történik akkor otthon a családdal. Kiengedjük a gőzt, rotyog a töltött káposzta, fő a hallé, apuka kicsit beiszik. Esetünkben nem is kicsit. Nálunk a darabban a feleségem kiönti az összes piát és rám szól, ne is keressem, mert hiába. Nem akarja, hogy italozásba fulladjon az ünnep, de a sors mégis úgy hozza, hogy így sikerül. A lányunk udvarlója ugyanis ajándékkal kedveskedik. Ennek kapcsán pedig szerintem remekül megtaláltuk az egyensúlyt, nem lőttünk túl a célon egy csatak részeg alakítással.

Szilágyi Annamária: Anna eredetileg egy idősebb nőre írta a feleség szerepét, de én lecsaptam rá. Valamivel előbb olvashattam a kész szöveget, mint a többiek. Nem is kellett sokat gondolkodni, ki lehetne a párom. Olyan valaki, akivel igazán erős kettőst tudunk alkotni, akik között ott az a bizonyos vonzalom, de közben gyilkolják egymást. Mi Zénóval a magánéletben nem öljük meg egymást, a színpadon annál inkább.

Te rendezted az előadást. A többi szereplőnél is elsőre tudtad, kit kérj fel?

Szilágyi Annamária: Szerencsére ismerem a társulatot. Egyből Csorba Kata, Rédei Roland és Zénó jelent meg előttem. Szerintem nem döntöttem rosszul. Fontos, hogy a csapat szeresse egymást és tudjunk egymásból építkezni. Mind nagyon vártuk már, hogy megint elővegyük a darabot, szerintem ez mindannyiunk számára örömjáték.

Lényegében a família közös ünneplésébe nyerünk betekintést. Mikor lányotok végre hazavisz bemutatni valakit, ti pedig gőzerővel készültök, és repesve várjátok őket. Milyen a ti kis családotok, ahogy a színpadon látunk titeket?

Szilágyi Annamária: Olyan, akik miatt sokan magukra ismernek. A nők előadás közben bökdösik a férjeiket, és odasúgják: látod, pont ilyen vagy te is, te se segítesz karácsonykor semmit. Viszont a férjeket se kell félteni, a következő pillanatban ők teszik ugyan ezt. Mindenki magára ismer, de közben jól szórakozik. A saját hülyeségeink és nyomorunk – már, ha kívülről látjuk – igen vicces tud lenni. Persze mikor a való életben éljük át ezeket, akkor nem nevetünk. Itt viszont, a kívülről szemlélés miatt még tanulságos is.

Kárász Zénó: Kortalan a darab, télen-nyáron működik. Azt mutatja, ami van. Ha a valóságot tükörként tartjuk a nézők elé, csak fogják a fejüket: hát igen, ilyenek vagyunk.

A sok nevetés ellenére nem végződik happy enddel a történet, ezt majd a nézők is látják. Ti hogyan éltétek meg ezt?

Szilágyi Annamária: Anna darabjaiban mindig van valami, amitől mégiscsak gyomorszájon vág a történet. Mégse annyira vicces az egész, amikor kiderül, hogy mi áll a dolgok hátterében. Megható a vége, de próbáltam úgy megoldani, hogy feloldjuk a sírást és vigaszt nyújtsunk.

Van esetleg kedvenc momentumotok a darabból?

Kárász Zénó: Annyira egyben van az egész, hogy nem lehet kiemelni valamit.

A budapesti Spirit Színház is játssza a darabot. Meg tudtátok nézni?

Szilágyi Annamária: Nagyon szerettük volna, de épp előadásunk volt, mikor ők bemutatták. Pedig jó lett volna, ha a mi kis családunk elkirándul a fővárosba.

Kárász Zénó: Megnézni pont ugyanazt a családot.