Vágy (Bernarda Alba háza, Coppélia, Koncert tangóharmonikára és zenekarra)

Szegedi Kortárs Balett
Vágy (Bernarda Alba háza, Coppélia, Koncert tangóharmonikára és zenekarra)
mese felnőtteknek
kisszínház
Kategória: 
Bemutató
Bemutató: 
2020. február 28. 11:15

Latin életérzés a Szegedi Kortárs Balett előadásában: három egyfelvonásos táncmű egy este alatt. A Coppélia-történet pszichológiai mélységeibe az olasz Enrico Morelli invitálja a nézőket, míg a második részben Juronics Tamás Bernarda Alba háza című felújított műve viszi tovább a szerelem és vágyakozás motívumát. Az utolsó darab 27 év után kerül ismét a szegedi társulat repertoárjára: Koncert tangóharmonikára címen Piazzola zenéjére az argentin Roberto Galvan készít remake-et.

Juronics Tamás, az együttes művészeti vezetője úgy véli, hogy a vágy minden táncos alkotó számára központi téma, ezzel foglalkozni megkerülhetetlen és izgalmas.

JT: „Minden olyan érzésnek, amely zsigeri, elemi erővel bíró, a szavak nélküli kifejezésére a tánc a legalkalmasabb eszköz. A szerelem és a testiség motívuma összeköti a három egyfelvonásos darabot. A Coppéliában előretörő vágyakozás elhomályosítja szemünket, torzítja érzékszerveinket. Így lesz képes valaki beleszeretni egy babába, egy élettelen lénybe. A fiatalemberben dúló túlfűtött érzelem eltorzítja a valóságot. Még ilyen tévedésre is késztetheti az embert, és az ehhez fűződő útkeresés nagyon izgalmas lehet Enrico számára. A Bernarda Alba háza másról, a vágy elfojtásáról és tiltásáról szól. Az emiatt kialakuló őrületes feszültség és frusztráció drámához vezet. Ezeknek a belső konfliktusáról szól Lorca fülledt, andalúz története a mi üvegfalú celláink között.”

Argentin tangó, argentin koreográfus, argentin zene: ezek a jellemzői a harmadik táncjátéknak, amelyet Roberto Galvan 27 évvel ezelőtt alkotott Piazzola zenéjére. Pataki András igazgató táncos pályája egyik legkedveltebb szerepét alakította egykor a darabban.

PA: „Roberto egyike volt az első koreográfusoknak, aki a számunkra akkor kinyíló világból érkezett hozzánk.  A szülőföldjéről hozott táncot, az argentin tangót úgy alakította át, hogy kortárs tánctechnikai anyagból autentikus formavilágot próbált megteremteni. A tangó gondolatvilágát, társadalmi beágyazottságát és működési mechanizmusát tette színpadra három képben. Erős darabot alkotott, amit csodálatos volt táncolni. A kilencvenes években Magyarországon leginkább a túlfűtött erotika és körülbelül három klisé lépés kötődött a tangóhoz. Ma már teljesen más megközelítése van ennek a táncnak, hiszen közkedvelt lett a városi szórakozóhelyeken is. Érdekes lesz, hogy az egykori expresszív előadásmódot mi fogja felváltani most. Valószínűleg teljesen más modorba kerül át a produkció, mivel a hozzá kötődő kép és elvárás is sokat változott. Felvázol egy társadalomtörténeti helyzetet: hogyan alakult ki a tangó, kik táncolták. Talán nem köztudott, hogy kezdetben tiltott tánc volt. A munkások, a bordélyházak tánca, érezhető francia, német bevándorló hatással. Érdekes korrajzot és életérzést ad, amit Roberto mai köntösbe csomagol.”

 

Soron következő előadások

2020. február 28. 19:00
kisszínház
Nemzeti Premier bérlet (K)
Szereplők:
2020. február 29. 19:00
kisszínház
József Attila bérlet
Szereplők: