Az idei évad első operabemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház. Az operatagozat október 20-án mutatja Puccini Manon Lescaut című négy felvonásos, olasz nyelvű előadását, amelyet Juronics Tamás állít színpadra. A bemutató előtt, kedden délután zenés közönségtalálkozóra várták az alkotók a szegedieket a Reök-palotába.
Kicsit rendhagyónak is nevezhető a zenés közönségtalálkozó, ami az eddigi hagyományokkal ellentétben sokkal kisebb teret hagyott a beszédnek és jóval többet a zenének. A résztvevő alkotók közül öten is dalra fakadtak.
A beszélgetést moderáló Dobszay Péter zeneigazgató az alkotók közül Juronics Tamás rendezőt, a darab szereplői közül pedig Ferenczy Orsolyát, Máthé Beátát, Tötös Rolandot, Turpinszky Gippert Bélát, Szélpál Szilvesztert és Réti Attilát faggatta az előadás kulisszatitkairól.
A kereken 130 évvel ezelőtt bemutatott Manon Lescaut világszerte a szerző első igazán érett műve, számos olyan tématöredékkel találkozhatunk benne, amelyeket későbbi operáiban – a Toscában és a Pillangókisasszonyban – viszonthallhatunk.
Az opera története szerint a tanulmányaiban elmélyült diák, Renato des Grieux lovag élete egy csapásra fenekestül felfordul, amikor először megpillantja az Arras-i postakocsiból kilépő Manon Lescaut-t. A korábban kolostorba szánt lányt bátyja odaígéri a gazdag öregúrnak, Geronte-nak, de a fiatalok összeismerkednek, s az ifjonti szerelem spontaneitásával szöknek meg a helyzetből. A szerelem irracionalitása és az egymásnak rendeltség megmagyarázhatatlan érzése ekkor lép drámai küzdelembe az egészséget és biztos megélhetést jelentő, józan és prózai megfontolásokkal szemben.
A rendező, Juronics Tamás többek között arról beszélt, hogy léteznek olyan darabok, ahol a rendezőnek muszáj hátralépni egy lépést és előtérbe kell engedni a szerzőt, ez esetben Puccinit és az opera történetét.
– Alapvetően zeneevő vagyok, de igyekszem hamar összevetni a zenét a tartalommal. Először távolabbról nézni rá a műre, majd nekilátok felfejteni az apróbb részleteket. Azt gondolnánk, hogy a zene adja magát egy operában, de ez önmagában mégsem igaz. A szerző, Puccini ez alkalommal nem sok mozgásteret hagyott a rendezőnek ebben az összetett és sokrétű műben. A Manon Lescaut-ban is vannak olyan tradíciók, amiket én kicsit másként látok és másként is valósítom meg – mondta a Kossuth-díjas alkotó.
Manon Lescaut és Des Grieux lovag szerelmi történetéből készült opera címszerepét, kettős szereposztásban Ferenczy Orsolya és Máté Beáta énekli.
– Először nemet akartam mondani erre a szerepre, mert én korábban drámai koloratúrszoprán szerepeket énekeltem. Ahhoz, hogy ezt a szerepet el tudjam énekelni a korábbiakhoz képest egészen más felkészültség kell. Júniustól dolgozom a szerepen, úgy kell megvalósítani, hogy ne legyen szakadás benne, ne érezze úgy a néző, hogy ezt az egy szerepet két vagy három ember énekli. Még mindig adnék magamnak időt, de már nem lehet, nagyon közeleg a premier – mondta Ferenczy Orsolya.
Máté Beáta, aki váltótársa a szerepben arról beszélt, az életben nem szívesen barátkozna Manon Lescaut-val, bár a próbafolyamat során sikerült sokkal közelebb kerülnie hozzá és jobban megérteni ennek a fiatal lánynak a lelkivilágát.
– Azt hiszen, Manon Lescaut pontosan úgy viselkedik, mint bármelyik fiatal lány, meggondolatlan és hebehurgya, nincs tekintetettel senkire, csak saját magára.
Szélpál Szilvesztert nem elsősorban a darabról és a szerepről kérdezte a zeneigazgató, hanem arról, hogyan fér meg egy emberben az operaénekes és a tanár.
– Mindkét részem – az előadóművészi és tanítói vénám is – folyamatosan igényli azt, hogy tápláljam. Ezért nem tudok meghasonulni, hogy csak az egyiket vagy csak a másikat műveljem. Úgy gondolom, hogy az én életemben ez a kettő nagyon jól kiegészíti egymást. Most hivatalosan az énekművészi pályámra koncentrálok, de azért vannak mellékvágányaim is – válaszolta az énekes.
A Lescaut hadnagy szerepét éneklő Réti Attila arról mesélt, hogy tizenegy évesen már statisztált ebben az operában, a második felvonásban fodrászinast alakított. Az énekesi pályája során azonban eddig elkerülte ez az opera, pedig nagy Puccini rajongó, így most nagyon boldog, hogy elénekelheti ezt a szerepet.
A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.
>> Fotó: Iványi Aurél