Az új évad első kisszínházi bemutatójára készül a Szegedi Nemzeti Színház. Október 13-án, pénteken mutatják be a német drámaíró, Heinrich von Kleist Az eltört korsó című vígjátékát Koltai M. Gábor rendezésében. A készülő előadás kulisszatitkairól, kedden délután meséltek az alkotók a Reök-palotában.
Az eltört korsó a német romantika egyik legfontosabb drámaírójának egyetlen vígjátéka, a hatalomról és az azzal való visszaélésről szóló mulatságos őskrimi. Kleist remekműve egyszerre groteszk jellemkomédia és a mai tárgyalótermi drámák őse.
A premierhez kapcsolódó közönségtalálkozón az előadást rendező Koltai M. Gábor mellett a darab szereplői közül Polák Ferenc, Gömöri Krisztián és Ács Petra meséltek arról, hogyan készülnek a premierre.
A rendező szerint sok nevetésre, számtalan meglepő és váratlan fordulatra számíthatnak majd a nézők.
– Nagyon sokrétű Kleistnek ez a darabja, ezért egy politikus, de nem aktuál politizáló előadást szeretnénk színpadra állítani. Az egész darab nagyon erősen arról szól, hogy mennyire bízhat meg az egyszerű ember abban, hogy érvényt tud szerezni az igazságának. Nem gondolom, hogy magyar politikai pártokra kellene mutogatnunk, sokkal inkább a jogrendszereknek és a nagybetűs igazságnak az egészéről és a kiismerhetetlenségéről gondolkodunk el – mondta Koltai M. Gábor.
A hatalomról és az azzal való visszaélésről szóló mulatságos őskrimiben persze hamar kiderül, hogy ki a bűnös – de nem is ez a kérdés, hanem az, hogy sikerül-e megúsznia a büntetést vagy sem.
Az egész darab egy egyszerű rejtéllyel indul: ki törte el a korsót, de gyorsan ki is terebélyesedik.
A beszélgetést moderáló Barnák László főigazgató elsőként a kisvárosi bírót, Ádámot játszó Gömöri Krisztiántól kérdezte, milyen is valójában ez a figura?
– Láthatóan nagyon rossz passzban van az előadás elején, de azért mindent levezényel ez a nagyon összetett és sokrétű, minden hájjal megkent, zseniális figura. Csűri csavarja a szálakat, folyamatosan lavírozik, egy igazi gátlástalan csibész. Egészen elképesztő skálán mozog a darabban, hatalmas ecsetvonásokkal tette fel a szerző a színpadra.
A kisvárosba érkező, a törvényt képviselő tanácsost, Waltert Polák Ferenc végzős egyetemi hallgató kelti éltre.
– Én magam is vendégként érkezem a színházba, mint a tanácsos a darabban. Érdekes párhuzam, de ez a kettősség csak a javamra és remélem, az előadás javára is válik majd – mondta a Koltai M. Gábor és Novák Eszter osztályába járó, végzős hallgató, akire már korábban is több jelentős szerep bíztak. – Az egész rendszerbe borítékolva van, hogy mindenki sáros, ebben érkezik valaki kívülről, egy technokrata, aki az igazságot képviseli, ez óhatatlanul összeütközéshez vezet.
Ács Petra alakítja Évát, a lányt, aki valójában eltöri a korsót.
– Erről a fiatal lányról mindenki mást gondol. Ő pedig legtöbbször némán hallgat, mert azon kevesek egyike, aki tudja az igazságot, de túl nagy a tét és ezért nem beszélhet. Ez a titokzatosság végig vonul az egész előadáson. Miközben folyamatosan próbál döntéseket hozni, a körülötte lévő világ is változik, és nem könnyű igazodási pontokat találni. Nincs vagyona, nincs férje, csak az igazságérzete. A darab végén majd mindenki eldönti, szimpatizál-e vele vagy sem.
A rendező, Koltai M. Gábor szerint azért is különleges a darab, mert a benne játszó színészek, szinte egytől egyik egész idő alatt a színpadon vannak, és próbálnak a folyamatosan változó erőviszonyok mellett lavírozni.
– Szilánkonként kell összerakni az igazságot. Ha összeáll ez a sokszereplős játék, hihetetlen energiák szabadulnak majd fel a színpadon – mondta a rendező.
Koltai szerint a darab egyszerre gonosz és okos, rejtélyes és valóságos, ugyanakkor szürreális, akár csak a szerző, Heinrich von Kleist volt.
A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.
>> Fotó: Iványi Aurél