Dzsungelkölykök covid és egyetemfoglalás után a szegedi színházban – a Freeszfe zenés rendező szakos hallgatói gálaesttel vizsgáznak

2022. május 22.

Május 26-án, csütörtök este 7 órától a Freeszfe zenés rendező szakos hallgatói vizsgáznak a Szegedi Nemzeti Színházban. Ascher Tamás és Forgács Péter osztályából hatan mutatják meg magukat először az opera műfajában. 16 részlet hangzik el 10 különböző operából, 3 különféle korszakból, 22 kórustag közreműködésével.

– Dinyés Dániel, a szegedi színház zenei vezetője elsős korunk óta a tanárunk, így merült fel az együttműködés a színházzal – mondta Nyári Ádám, a Freeszfe harmadéves hallgatója. 

– Együtt vizsgázunk a kórustagokkal, hiszen a zeneigazgató őket szeretné kipróbálni hangsúlyos szóló helyzetben – kapcsolódott a beszélgetésbe Csehi Rebeka. Hozzátette, Donizetti-részletet rendez és a Figaro házasságából egy tercettet. 

Csík Barnabás a három miniszter jelenetét állította színpadra a Turandotból és egy másfél perces villanást is a Figaro házasságából. Bezerédi Bendegúz és Nyári Ádám kapta a legtöbb feladatot; négy-négy műsorszámot a Figaro házasságából, Donizetti Csengőjéből, Szerelmi bájitalából és Rita című operájából, a Don Giovanniból, a Varázsfuvolából, valamint a Pomádé királyból láthatunk tőlük részleteket.  

16 részlet 10 operából

Hat rendező, 16 részlet 10 különböző operából, 3 különféle korszakból, 22 kórustag, zongorakísérettel – mindehhez álmodtak a rendezőjelöltek közös díszletet a szegedi színház raktárából. Így született meg a két és fél órás gálaest két részben. 

Az osztály helyzete sem mindennapi, hiszen három éve kezdték a Színművészeti Egyetemet, totálisan átrendezte az életüket a járványhelyzet, aztán az intézményük államosításakor egyetemet foglaltak. 

– Az első egy nagyon hülye helyzet volt, amihez rettentő nehezen alkalmazkodott az egész világ, benne a színházi szakma és mi is. Az első évünk második fele azzal telt volna, hogy gyakorlatban is kipróbáljuk az elméletben előkészített anyagainkat, ebből nem lett semmi – fogalmazott Bezerédi Bendegúz. 

– Az egyetemfoglalás ezzel szemben egy üdítő és pezsgő időszak volt. Amikor egy 550 fős egyetem hirtelen, mint egy zsezsgő hangyaboly megtelik élettel, holott alapvetően előtte sem fakó, szordínós a közeg. Ahol mindenki mindent csinál; az, hogy hajnali négytől hatig őrt ültünk, kilencre meg bementünk mozgás órára, épp úgy belefért, mint hogy többen voltunk raktárfelügyelők vagy pakoltunk, takarítottunk. Abszolút átalakuló életmódot hozott ez a helyzet.

Az épületet elvehetik, de szellemiséget nem

Nyári Ádám szerint bár szakmailag lemaradtak kissé, emberileg és élményanyagban viszont annyi minden történt velük, ami sokkal értékesebb az eredeti tananyagnál. Az óráik zömét jelenleg Pesten a Marczibányi Téri Művelődési Központban tartják és mindenütt, ahol csak lehet. Bendegúz hozzáfűzte: 

– Ez lényeges vetülete a Freeszfe-nek, hiszen az derült ki, hogy egy épület elvehető, az intézmény elvehető, de a szellemiséget nem lehet elvenni. Vagyis ezt kell megőrizni és erre kell építeni. Továbbra is mi szervezzük az óráinkat, a Freeszfe elnökségében több hallgató is részt vesz, közösséggé váltunk, és megpróbáljuk eltörölni a rossz hierarchikus beidegződéseket.

Szeged nekik a kánaán

– Szeged nekünk most a kánaán. Volt olyan, hogy egy korábbi vizsgánkat egy budai raktárépületben csináltuk meg tíz fokban decemberben, sőt a kijárási korlátozások miatt ott is aludtunk. Budapest szinte minden pincéjében rendeztünk már, kocsmákban, iskolában. Ehhez képest itt van próbatermünk, ahová bejöhetünk azt csinálni, amit akarunk, és énekesek a munkaidejükben velünk próbálnak, ez nekünk hatalmas luxus – egészítette ki Ádám. 

Mostanra annyira megedzették őket a szürreális szituációk, hogy minden helyzetben feltalálják magukat, legyen szó játszóhelyről, díszletről, kellékről, ez pedig nagyszerű tudás, fontos tapasztalat. 

Barnabás úgy látja, ezzel az önállósággal, szívóssággal megtalálják majd a helyüket, ha végeznek, hiszen gyökeresen átalakult körülöttük a színházi szakma, amiben ők dzsungelkölykök. 

Bendegúz úgy érzi, az egyetemfoglalás visszaadott nekik egy vágyat, amit a covid el tudott volna venni. Mostanra azonban már nincs az a fal, amin akár sokadik nekifutásra ne akarnának és ne tudnának átmenni.  

Kreativitás és kompromisszum

Barnák László, a szegedi színház főigazgatója a Freeszfe-s diákokról azt mondta: 

– Kreativitás és kompromisszum – ez a vezérelv, ami szerint dolgozhatnak a diákok és amit meg kell tanulniuk egy életre. Ez egy lehetőség, amit azért teremtünk, hogy megtapasztalják kőszínházi körülmények között élesben, milyen ez a munka. Mennyi egyeztetéssel, kihívással, változtatással, bizonytalansággal, lemondással jár. Hasznos, hiszen megtanulják ezeket kiküszöbölni, megtanulják, miként legyenek rugalmasak, hogy megbecsüljék a körülöttük lévő szakmai tudás értékét, legyen az öltöztető, fodrász, kellékes, díszítő, világosító. És bár a rendező irányítja őket, de ha a közös munka nem működik, nem lesz belőle semmi. 18 bemutató után, 22 darabos repertoárt pörgetve, az évad végén járunk, mindenki fáradt, de segítünk összehozni az eredményt. Jönnek hozzánk hallgatók hospitálni látványtervező, rendező mellé, dolgozik friss diplomás és most itt ez a csapat. Ahogyan más képzőhelyekkel, a Freeszfe-vel is példaértékű az együttműködés.

A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.

Képen Csík Barnabás, Csehi Rebeka, Bezerédi Bendegúz, Nyári Ádám. A képről hiányzik: Gálhidy Sára és Sahin-Tóth Sára. Fotó: Szabó Luca