Közel két évtized után visszatér Dés László, Geszti Péter és Békés Pál közönségkedvenc musicalje, A dzsungel könyve a Szegedi Nemzeti Színházba. Az előadás január 24-től lesz látható a nagyszínházban Widder Kristóf vendégrendezésében. A bemutató előtt az alkotók közönségtalálkozót tartottak kedden délután a Reök-palotában.
Dés László, Geszti Péter és Békés Pál musicalje az elmúlt közel három évtizedben meghódította a hazai közönséget: gyerekeket és felnőtteket egyaránt.
Dalai mára slágerré váltak, a Pofonofon, a Szavakat keresek és a Farkas vagyok szövegéből a legtöbb színházbarát álmából felkeltve is tud idézni – erre elég annyit mondanunk, hogy Egy majomban őrlünk.
A népszerű zenés játékot utoljára 2006-ban tűzte műsorára a szegedi teátrum. A musicalt a színház akkori főrendezője, Bal József állította színpadra.
Most a fiatal szabadúszó rendező-koreográfus, Widder Kristóf vette elő, hogy elmondása szerint egy vagány előadást alkosson Maugli, Bagira, Sirkán és Balu történetéből.
– Amikor tavaly januárban megkaptam a felkérést, rögtön azon kezdtem gondolkodni, hogyan lehetne ezt a produkciót picit kimozdítani a megszokottból. Szeretnék abból a papírmasé, állatbőrbe bújtatott mesevilágból kilépni és elcukiskodás helyett a dzsungelt, mint emberi társadalmunk tükörképét megmutatni. A Kipling regény alapján készült musical több egyszerű szórakoztatásnál, számtalan fontos kérdést tesz fel, többek között azt, hogy hová is tartozunk? – mondta Widder Kristóf.
A rendező hozzá tette, a hagyományostól eltérő, vagány, trendi és cool produkciót szeretne létre hozni alkotótársaival, amibe sok mozgásszínházi elemet is igyekszik beépíteni.
A mindenki által gyerekkorából ismert történet szerint egy kisfiú, Maugli, Sir Kán, a tigris támadása következtében elszakad a családjától és egy farkasfalka neveli fel. Mentorai és oltalmazói Balu, a medve és Bagira, a feketepárduc.
De vajon otthonra találhat-e egy ember a dzsungelben? Visszatérhet-e a gyökereihez, az emberi társadalomba? Hova tartozunk? – többek között ezekre a kérdésekre is igyekszik választ keresni az előadás.
A közönségtalálkozón a rendező mellett a résztvevő szereplők mindegyikének volt egy gyerekkori története a darab kapcsán.
Szívós László tizennyolc évvel ezelőtt, amikor Szegedre szerződött, huszonöt évesen Sir Kán szerepében próbálhatta ki magát először. Most Akela bőrébe bújhat váltótársával, Ottlik Ádámmal együtt.
A dzsungel tanítóját, Balut alakító Cseh Antal operaénekes számára izgalmas kirándulás a musical egyik főszerepe.
– Otthon szinte rongyosra hallgatja a három gyermekem a musicalt. Szinte mindig műsoron van, de mindig más és más az aktuális kedvenc – mondta a népszerű énekes, aki bevallotta, számára az a legnehezebb feladat, hogy bemikroportozva kell énekelnie.
– Operaénekesként nem vagyok ehhez hozzászokva. Szeretem, ha a saját hangomon szólalok meg, most azon dolgozom, hogy ne vesszen el a személyes hangzás az előadás alatt.
A Mauglit alakító Krausz Gergőnek sokáig nem volt túl jó véleménye a darabról:
– Nekem egy nagyon negatív élményem van a darabbal kapcsolatban, gyerekként láttam először, de az egy nagyon rossz előadás volt, ezért nem is árulom el, hogy hol játszották. A mostani egy egészen más produkció lesz. Én Mauglit játszom, ami nagyon izgalmas feladatnak tűnik, többek között a különleges mozgás miatt, hiszen, aki az állatok között nőtt fel, annak ez a mozgásán is tükröződik. Ez nagy kihívás.
Kovács Vanda, aki szabadúszó vendégként csatlakozott a szegedi csapathoz, Csorba Katával felváltva bújik majd Bagira bőrébe.
– Nagyon jól érzem magam Szegeden, régi vágyam volt a szegedi színház nagyszínpadára állni. Rengeteg szegedi előadást megnézek, mert a testvérem itt él a városban, ezért sűrűn jövök hozzá.
Sziládi Hajnát nagy kihívás elé állította a rendező, három szerepet – Tuna, Éhfarkas és Majom – is ráosztott.
– Nagyon örültem, hogy ilyen sokféleképpen kipróbálhatom magam. Élvezem, hogy sokat kell mozogni a színpadon, legtöbbször jól eső fáradság fog el a próbák végére és ez számomra nagy sikerélmény.
Widder Kristóf a készülő produkcióról elmondta, hogy ez egy remek zenékkel „fűszerezett” vagány állatmese, ami valójában emberekről szól. A szegedi előadás is a beilleszkedésről, a különböző csoportok között való navigálásról fog elsősorban szólni.
– Maugli megpróbál beilleszkedni a farkasok közé, de ott nem elég farkas, az emberek között pedig nem eléggé ember. Ezeket a problémákat szubkulturális csoportokon keresztül igyekszünk majd megmutatni.
A rendező azt is elárulta, hogy Kupás Anna díszlete a gyerekkori közösségek egyik fontos színterét, a játszóteret jeleníti majd meg a pop-up mesekönyvek stílusában.
A farkasok punkok és rockerek, a majmok pedig hiphopos fiatalok lesznek.
A teljes cikk a Szeged.hu oldalán olvasható.