Sértett szeretőből francia ficsúrrá, rekedt operaénekessé, majd vénséges aggastyánná változik Szélpál Szilveszter Donizetti A csengő című vígoperájában. Mindegyik karakter más-más hangszínt és előadásmódot követel meg az operaénekestől, aki minden nehézség ellenére örömmel lubickol a cselszövő csibész szerepében.
Nemrég mutatták be Donizetti két egyfelvonásos vígoperáját a Szegedi Nemzeti Színház Kisszínházában. A csengő és a Rita című operák történetét a szerelem, a házastársi intrikák és a bővérű humor szorosan összefűzi, mégis két teljesen más személyiségű karaktert kell életre keltenie Szélpál Szilveszternek az este első és második felvonásában. Sőt, A csengő opera szerep a szerepben furfangjai miatt nem is két, hanem összesen négy szereplő bőrébe bújnak a kettős szereposztásban Görbe Norberttel.
A vígopera műfaja nem újdonság Szélpál Szilveszter számára, egyik Dömötör-díjával is a Bolondokháza Donizetti-vígoperában nyújtott alakításáért jutalmazta a közönség.
Számomra az a legizgalmasabb a vígoperában, hogy a nézők visszacsatolása azonnali. Nagyon lehet érezni, hogy mennyire élvezik, mennyire veszik a lapot. A kuncogás és a nevetés rögtön eljut hozzánk a színpadra, és további energiákat szabadít fel. Nagyon előnyösnek tartom, hogy a Kisszínházban játsszuk ezeket a darabokat, mert ott sokkal közelebb van hozzánk a közönség. Éppen ezért jobban tudunk hagyatkozni a nagyobb gesztusok mellett az arcmimikára is. Játék szempontjából nevettetni sokkal nehezebb, mint megríkatni a nézőt, de sokkal hálásabb is – mondta el lapunknak az operaénekes, aki középiskolás kora óta rendszeres szereplője a Szegedi Nemzeti Színház produkcióinak, 2012-től pedig magánénekes szólistaként is hallhatja a közönség.
Szerepek a szerepben
Az első felvonás maratoni kihívásokat tartogat számára, amelyeket játszi könnyedséggel old meg a színpadon. A csengő vígoperában elsődleges szerepében Enricot, a sértett szeretőt játssza, aki fortélyos praktikákkal igyekszik meggátolni, hogy frissen férjhez ment szerelme, az ifjú és gyönyörű Serafina beteljesíthesse házastársi kötelességeit a nászéjszakán újdonsült férjével, az öreg patikussal.
Nagy feladat ez a szerep, és sokat kellett dolgoznom, hogy könnyednek tűnjön. Az egy órából ötven percet folyamatosan énekelek, nagyon izgalmas játéklehetőségek vannak benne a hangszínre vonatkozóan – jegyezte meg.
Enrico ravasz tervének lényege ugyanis, hogy újabb és újabb váratlan látogató bőrébe bújva csenget a patika ajtaján éjszaka, így lehetetlenítve el a frigy zárt ajtó mögötti beteljesülését. Francia ficsúrként a túl sok fagylalttal elcsapott hasára szeretne gyógyírt a patikustól, berekedt operaénekesként a torkát akarja kezeltetni, öregemberként pedig a feleségének rendel bonyolult, több tucatnyi hozzávalóból álló mixtúrát a gyógyszerésztől. A négy szerep ugyanennyi különböző hangszínt követel meg az operaénekestől.
Nagyon élvezem. Bár, amikor szembesültem azzal, hogy mennyi hozzávalót kell megtanulni az öregember receptúrájához, nem volt őszinte a mosolyom – közölte nevetve.
Minden nap nagyon sokszor mondtam el gyakorlásképpen. Segítségemre volt, hogy kiváló a magyar fordítás, és míg olaszul sok szó halandzsa, addig a magyar szövegben minden összetevő értelmes kifejezés – tette hozzá.
Testközelben a nézőtéren
A bonyolult dallamívek és a veretes szöveg mellett feladatát a sok-sok mozgás is nehezíti, ráadásul nem csak a színpadon. Tárnoki Márk rendezésének egyik különlegessége, hogy Szélpál Szilveszter a nézőtérre is kitérőt tesz.
Ez mindig kétféleképpen sülhet el: lehet nagyon szimpatikus, de zavarba ejtően kellemetlen is a nézők számára. Eddig akárhányszor a nézők között volt dolgom, szerencsére mindig jól érezték magukat. Teljesen más módon figyel az a néző, aki testközelben hallotta a hangomat, látta, hogy közben levegőt veszek, szuszogok. Sokkal emberibb lesz a történet számára. Kimondottan élvezem, ha a közönség közel kerül hozzám, izgatottsággal és örömmel tölt el – fejtette ki. Majd mosolyogva hozzátette, hogy a próbákon kollégái foglaltak helyet a nézőtéren, akik megjegyezték, hogy azért vigyázzon az operaénekesi hangerővel.
Minden másodperc számít
A pajkos, vérbő komédiához illő, élénk és vidám színekkel operáló jelmezeket álmodott meg Molnár Anna jelmeztervező. A gyorsöltözések azonban szintén nem könnyítik meg Szélpál Szilveszter dolgát.
Nagyon tetszenek a jelmezeim, mindegyik nagyon kifejező. A három gyorsöltözés azonban nagy kihívás, mert nem csak úgy magamra kapok valamit jelzésértékkel, hanem három merőben más jelmezről van szó a francia ficsúr, a rekedt operaénekes és az öregember esetében is. Teljes az átalakulás. A nézőnek nem tűnik fel, hogy milyen rövid idő áll rendelkezésre a ruhaváltásra, de a kulisszák mögött tényleg minden másodperc számít – árulta el.
Arról is beszélt lapunknak, hogy mennyire áll közel személyiségéhez az a csibészség, ami a színpadon Enrico minden mozdulatát és arckifejezését áthatja.
Nagyon közel érzem magamhoz Enrico figuráját, magam is szeretem a humort, a jó hangulatot a hétköznapi életben. Megtréfálni embereket nem szoktam, de a pajkossággal és a csibészséggel könnyen tudok azonosulni – fűzte hozzá mosolyogva.
Teljes átalakulás
Az est második felvonásában egy merőben más karakter bőrébe bújik. Donizetti Rita című vígoperájában Réti Attilával kettős szereposztásban a címszereplő első férjét, Gasparot alakítják, aki korántsem bánt kesztyűs kézzel rejtélyes eltűnése előtt hitvesével.
Gasparo egy kevés intelligenciával megáldott, igen egyszerű lélek, akinek az a határozott meggyőződése, hogy ha néha eljár a keze, az nem probléma. Éppen ezért ez a karakter nagyon távol áll tőlem, de a vígopera műfaja miatt nem a komolyság, hanem a figura elkarikírozása kapja a hangsúlyt – részletezte Szélpál Szilveszter, akinek a humor szárnyain szabadjára engedett előadóművészi fantáziája abban a jelenetben csúcsosodik ki, amikor „lebénult” karral edzi a közönség rekeszizmait.
Mesebeli takácsként folytatja
Hamarosan Ránki György Pomádé király új ruhája című gyermekoperájában is élvezheti virtuóz előadásmódját a közönség, ahol az egyik zsivány takács, Béni szerepében szövi a kalamajkát a láthatatlan kelmével párhuzamosan.
A teljes interjú a delmagyar.hu oldalán olvasható.
>>> Fotó: Gémes Sándor / delmagyar.hu