Pozsgai Zsolt, aki számos fontos történelmi helyzetet formált izgalmas színpadi művé az elmúlt évtizedekben, ezúttal Tisza István miniszterelnök élet-helyzetét választotta darabja témájául.
– Na, a Tisza Pista győzött!
– Hun győzött?
– Nagyváradon, a lóversenyen.
Móricz Zsigmond az Úri muriját kezdi így.
„Minden a Sorsé, szeressétek,
Őt is, a vad, geszti bolondot,
A gyujtogató, csóvás embert,
Úrnak, magyarnak egyként rongyot.
Mert ő is az Idők kiküldöttje…”
Írta Ady a korszak egyik legfontosabb politikusáról, aki ellen háromszor is követtek el merényletet. Szobrát nemrég állították újjá a parlamentünk elé. A valós történelem és az írói képzelet e két hőse többször is szembemegy egymással a Lánchídon. Asszonyaik és a választott képviselőtársak egyszerre nagyon mulatságosak és komolyan tragikusak, akár a századfordulóink. Mi a színpadra való helyzet, ha nem ez?
"TISZA: És sokan vannak?
ADY: A halottak? Viccelsz? Persze, hogy sokan. A halottak sokan vannak.
TISZA: Csak hogy elbírja őket a híd…
ADY: Elbírja. Szervusz, Pista. Csak ezt akartam mondani.
TISZA: Elmondtad, jól van. Szervusz.”
Történik Magyarországon 1912 és 1918 között, különböző helyszíneken.
AZ ELŐADÁS HOSSZA SZÜNETTEL: KB. 150 PERC.