Rózsavölgyi Szalon
Romain Gary (Émile Ajar): Salamon király szorong - színmű MÁRCIUS 23., 19.00
A címadó nem Dávid és Betsabé bölcs fia, hanem a párizsi illetőségű, nyolcvanöt éves Salomon Rubinstein, visszavonult nadrágkirály, aki a konfekcióiparban szerzett vagyonából ajándékküldő és lelkisegély-szolgálatot finanszíroz, sőt álmatlan éjszakáin maga is odaül a telefonhoz, enyhíteni halálfélelmét, illetve tagadni annak elkerülhetetlenségét.
Ez a Salamon király rokon lélekre talál Jean-ban, a huszonöt éves fiatalemberben, aki elkeseredett küzdelmet folytat a természet törvényei ellen, és egyáltalán, minden állatért és emberért, amelyet vagy akit kihalás vagy meghalás fenyeget.
Veszélyeztetett egyed például Madame Cora Lamenaire, az egykor szebb napokat látott, hatvanöt éves sanzonénekesnő, aki a német megszállás alatt egy gestapós szépfiúra cserélte Rubinstein urat, és a hetvenes évekre már nagyon mélyre süllyedt, egészen egy söröző alagsoráig, vécésnéninek.
Jean nem személyre szóló, hanem általános humanizmusból felkarolja, és táncolni, majd ágyba viszi Madame Corát, ami bizonyos megaláztatásokkal és igen áldozatos kompromisszumokkal jár, de végül minden jóra fordul…
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!
Szereplők:
Jordán Tamás, Hernádi Judit, Mohai Tamás, Sipos Vera
Rendező:
Dicső Dániel
Vígszínház
József Attila: Mondjad Atikám! - Vecsei H. Miklós József Attila-estje MÁRCIUS 24., 19.00
Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. „József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit – nem messze a rakodópart alsó kövétől.
A Mondjad, Atikám! előadással József Attila halálának 80. évfordulója alkalmából emlékeztünk meg a költőről.
„A sokak által magyarázott és félremagyarázott költő szólal meg itt, egyetlen megrendítő felismerés köré rendezett művek és adatok segítségével: „Én nem tudtam, hogy annyi szörnyüség/ barlangja szivem.” A megszólalás kivételes színészi erővel megy végbe, s ami ennél is meglepőbb, ahhoz hasonló gondolati pontossággal történik, mint ahogyan Pilinszky mondta valaha a saját verseit. Nem annyira monodráma ez, inkább rendkívüli érzékenységgel megépített szerkesztett játék. Mint Vecsei maga mondja, 4-5000 oldal elolvasása után létrehozott egy kb. húsz teljes verset is magában foglaló, saját személyére szabott szövegkönyvet, mely alkalmas arra, hogy egy erősen teátrális, s mégis hiteles szellemidézés megtörténhessen.”
revizoronline.hu
Az előadást 14 éven felülieknek ajánljuk!
Szereplő:
Vecsei H. Miklós
Rendező:
Vecsei H. Miklós
Szigligeti Színház, Nagyvárad
William Shakespeare: Szentivánéji álom - színmű MÁRCIUS 25., 19.00
Athén ura legyőzte az amazonok királynőjét. Most házasodni készül vele.
Közben a polgárok nem férnek a bőrükbe:
Lysander szereti Hermiát. Demetrius is szereti.
De Hermia nem szereti Demetriust, ő Lysandert szereti.
Demetriust Heléna szereti. Helénát valamikor Demetrius szerette.
A törvény szerint Hermiának Demetriust kell szeretni.
A szerelmesek az erdőbe szöknek a város törvénye elől.
Itt a tündérkirályi pár között dúl a harc. De az ő féltékeny héjanászuk nagyobb téttel bír:
viszályuk miatt a természet felbolydult, a Föld pusztulásnak indult.
Ezen az éjszakán minden lehetséges: a szerelmi varázslatok beteljesülnek, a vágyak elszabadulnak, a kívánságok valóra válnak.
Aztán rövidülnek a nappalok.
Az előadást a budapesti Színház– és Filmművészeti Egyetemen 2019-ben színházrendezőként végzett Tarnóczi Jakab állítja színpadra, aki a 2018-as évben többek között a Magyar Állami Operaházban dolgozott, a 2018/2019-es évadban pedig a budapesti Katona József Színházban rendezett.
Szereplők:
Sebestyén Hunor, Pitz Melinda, Tőtős Ádám e.h., Kiss Tamás e.h., Román Eszter e.h., Trabalka Cecília, ifj. Kovács Levente, Tasnádi-Sáhy Noémi, Tóth Tünde, Dobos Imre, Fábián Enikő, Hunyadi István, Dimény Levente, Szotyori József, Kocsis Gyula, Gajai Ágnes, Csatlós Lóránt
Rendező:
Tarnóczi Jakab
Radnóti Miklós Színház
Feridun Zaimoğlu - Günter Senkel - Luk Perceval: MOLIÈRE — the passion - színmű MÁRCIUS 26., 19.00
Luk Perceval, Feridun Zaimoğlu és Günter Senkel Molière című színdarabja a négy leghíresebb Molière-komédia (A mizantróp, Don Juan, Tartuffe, A fösvény) kortárs újragondolása és összefűzése egy grandiózus nagyságú művé. Legendás ősbemutatója 2007-ben volt a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a világhírű belga színházcsináló, Luk Perceval rendezésében, akinek a neve ismerősen csenghet a hazai közönségnek, ugyanis az elmúlt években munkái közül több is szerepelt Budapesten. A Molière című darabot szerzőként is jegyzi a sikeres német írópárossal közösen – Feridun Zaimoğlu és Günter Senkel –, Magyarországon először a Radnóti színpadán látható Forgách András fordításában. Hegymegi Máté Junior Prima-díjas, fiatal rendező ezzel a bemutatóval debütált a Radnóti Színházban.
„Az a remek a drámában, hogy nem egymásra halmoz négy negatív tulajdonsággal bíró karaktert, hanem egymásba fűzi őket, elvezet az egyiktől a másikig. Egyik defekt vezet a másikhoz, de úgy, hogy hatalmas a felelőssége a főszereplő környezetének is. Mindezt pedig egy költői, verses formában, iróniával és humorral mutatja meg, ami mind képes ellenpontozni a figura túlkapásait. Senki sem akar Tartuffe vagy Orgon szerepével azonosulni, kívülről figyeljük őket, de tudunk kit a helyükbe képzelni. Mizantrópnak vagy fösvénynek is inkább másokat szeretnénk látni, miközben mind a négy figura magja megtalálható bennünk, csak itt fel vannak nagyítva és ki vannak élezve ezek a tulajdonságok. Így kénytelenek vagyunk magunkban is észrevenni őket. Ez a darab kerülni szeretné, hogy felmentsük magunkat.”
Az előadást 16 éven felülieknek ajánljuk!
Szereplők:
Pál András, Porogi Ádám, Sodró Eliza, Tóth Zsófia eh., Kováts Adél, Rusznák András, Vilmányi Benett, Lengyel Benjámin eh., Gazsó György, Schneider Zoltán
Rendező:
Hegymegi Máté
Örkény István Színház
Kosztolányi Dezső: Édes Anna- színmű MÁRCIUS 27., 19.00
„Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Valami csöpörög. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Talán nem zártam el a csapot. Csipp-csöpp, csipp-csöpp. Nem. A vér csurog. Egyre halkabban csurog. Lassan csönd lesz. Mélységes csönd.”
Kosztolányi Dezső drámai epikája tele van titkokkal és kérdőjelekkel. Címszereplője a magyar irodalom egyik legtöbbet vitatott-elemzett karaktere. A szerző ugyanis az élet titokzatos sokszínűségét, az ember megismételhetetlen egyediségét vallja. Elvet minden olyan eszmét és gondolatot, amelyik egyetlen okkal magyarázza a miérteket. Milyen lépcsőfokokon keresztül jut el valaki oda, hogy (tudatosan? ösztönösen?) képes legyen fellázadni a mindenki által, így önmaga által is elfogadott rend ellen? És mi lesz, ha a rendszer megdöntése — a kölcsönös függés révén — önmagunk megsemmisülésével is jár?
„Számomra az Édes Anna egyik fő fókusza a ma is erősen jelen lévő társadalmi buborékok leírása. Nap mint nap szembesülünk a társadalmi egyenlőtlenségekkel, amik az elmúlt száz évben sokat változtak ugyan, de nem biztos, hogy csökkentek, sőt talán mindjobban kiéleződtek. Anyagi, világnézeti, valós és virtuális buborékokban élünk. Hiányzik az alapvető empátia és figyelem egymás iránt, és sokszor hiányzik a fantázia, az emberi és politikai képzelőerő és akarat, hogy ezeket a buborékokat képesek legyünk áttörni vagy legalább átlátni rajtuk. Szeretném, ha ez az előadás egy kiáltvány lenne, ami felszólítja a befogadókat arra, hogy felejtsük el a szekértáborokat, az önzés, az emberi kizsákmányolás és megaláztatás helyett kezdjünk el nyitni egymás felé és közösségben gondolkodni.”
Szenteczki Zita
Szereplők:
Bíró Kriszta, Borsi-Balogh Máté, Epres Attila, Für Anikó, Znamenák István, Zsigmond Emőke
Rendező:
Szenteczki Zita
Kecskeméti Katona József Színház
Szenes-Gádor-Darvas-Barabás-Kerekes: Állami áruház - operett MÁRCIUS 28., 19.00
„Halló, halló, figyelem! Áruházunk tíz perc múlva nyit. Készüljetek! Előre a Minisztérium zászlajáért!”
A Diadal Áruház szorgos eladói vígan készülődnek nyitáshoz. Percre sem restek, hiszen a tét óriási: idén melyik áruház nyeri el a Minisztérium zászlaját? A diadalhoz közös nevezőre kell jutni a nagy kérdésben, hogyan is kell eladni. Kocsis Feri, a moszkvai tanulmányútjáról visszatérő eladó az új időknek új dalaival tér vissza hőn szeretett áruházába. Azt állítja, a vevőnek csak azt kell eladni, amire szüksége van. Ezzel szemben Dániel kartárs, a női konfekció osztály vezetője azt mondja, a vevőre rá kell vetnie magát az eladónak, mint a tigris, és rásózni a legdrágább holmit. A kapitalizmus vad csökevényei szállnak harcba tehát a szocialista termelés józan következetességével...
Ferinek mindemellett szembe kell néznie az áruház külső és belső ellenségeivel is. Hol az imperialista uszító Amerika Hangja Rádió, hol a titkon reakciós vezérigazgató a soros.
És hogy jut idő ennyi munka közt a szerelemre is?!
Az ’50-es évek legendássá vált propaganda-operettje, az Állami Áruház egy olyan vidám korról regél, amelyről nem vidáman regélni halálos bűn. Ideje elővenni.
Szereplők:
Dobó Enikő, Koltai-Nagy Balázs, Kovács Lotti, Szemenyei János, Varga-Huszti Máté e.h., Pál Attila, Aradi Imre, Danyi Judit, Kiss Jenő, Nagyhegyesi Zoltán, Urbán Richárd e.h., Réti Erika, Sirkó Anna, Kovács Martin e.h., Kelecsényi Anna e.h., Szabó Dorottya e.h., Dura Veronika e.h., Támadi Anita e.h., D. Varga Ádám e.h., Nagy Péter János e.h., Drucker Péter, Kürtösi Ferenc
Rendező:
Benkó Bence, Fábián Péter