Meghirdette 2023/24-es évadát a Szegedi Nemzeti Színház. Az októberben 140 éves teátrumban 14 új bemutató várja a nézőket, akik összesen 16 bérletkonstrukcióból választhatnak.
Az évadismertető sajtótájékoztatón Barnák László főigazgató bemutatta az intézmény új művészeti vezetőit: Dobszay Péter zeneigazgatót, és a művészeti tanács tagjait, Tárnoki Márkot, Koltai M. Gábort és Fábián Pétert. A főigazgató elmondta, közösen állították össze a műsort azzal a szándékkal, hogy az új évad a nézők és a társulat számára egyaránt izgalmas, változatos legyen, örömmel térjenek be a színházba.
Az elmúlt évek hagyományát folytatva idén is két operabemutatóval, nagy zenés produkcióval, ősbemutatóval, klasszikus és kortárs előadásokkal, illetve a Peron-swing sikerét követően ismét a tánckar önálló táncjátékával, valamint az előző évad legnépszerűbb darabjainak továbbjátszásával várja a közönséget a Szegedi Nemzeti Színház – a legkisebbeket is. A pandémia után ugyanis visszatérnek a gyerekelőadások, újra válthatók gyerekbérletek, többek között a Covid-járvány miatt keveset játszott Matyi elszabadul, avagy sok lúd disznót győz és a Pomádé király új ruhája című produkcióra.
A Szegedi Kortárs Balett igazgatója, Pataki András bejelentette, hogy az ifjú nézők örömére decemberben visszatér a Diótörő, és a tervek szerint felújítják a Hamupipőkét is, a társulat két új bemutatója, a Lánglelkű és a Fekete hattyú mellett.
A 2023/2024 évadi bérleteinkről bővebben ITT.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
A 2023/2024-es évadunk:
NAGYSZÍNHÁZ
Marc Norman – Tom Stoppard – Lee Hall:
Szerelmes Shakespeare
romantikus vígjáték
Will Shakespeare, a tehetséges ifjú író 1593 nyarán anyagi gondokkal küzd - új színdarabot kell írnia, hogy hitelezőit kifizethesse. Akárhogy sürgetik a mecénások és a színházigazgatók, ihlet híján képtelen folytatni legújabb művét, pedig nagyon gyorsan szükség lenne egy borzongató, vicces, romantikus, véres, fordulatos, kardozós produkcióra, amelyben lehetőleg kutyák is szerepelnek, hogy a nézőtér biztosan megteljen. A készülő remekműnek eddig csak a címe biztos: Romeo és Etelka, a kalóz lánya. A szereplőválogatás sem túl bíztató, a jelentkezők leginkább a helyi kocsma mérsékelt képességű táborából verődnek össze. Az ifjú Willt már a teljes kétségbeesés környékezi, amikor a válogatáson feltűnik egy rendkívüli tehetség, Thomas Kent. A fiatal színészről hamarosan kiderül: férfiruhája csak álca, mögötte Lady Viola de Lesseps rejtőzködik. A nagy költő a lányban szerelmére és múzsájára talál. Zavaros és szenvedélyes események sora következik, hiszen Shakespeare házas, Erzsébet királynő parancsára pedig Lady Violának hozzá kell mennie Lord Wessexhez.
Az Oscar-díjas film alapján készült színpadi változat szórakoztató, szellemes és tiszteletlen tisztelgés Shakespeare zsenialitása előtt. A Szerelmes Shakespeare mesterien ötvözi a tényeket és a fikciót, a tiszta költészetet és a játékos humort.
Rendező: Horváth Illés
* * *
Giacomo Puccini:
Manon Lescaut
opera
A tanulmányaiban elmélyült diák, Renato des Grieux lovag élete egy csapásra fenekestül felfordul, amikor először megpillantja az Arras-i postakocsiból kilépő Manon Lescaut-t. A korábban kolostorba szánt lányt bátyja odaígéri a gazdag öregúrnak, Geronte-nak, de a fiatalok összeismerkednek, s az ifjonti szerelem spontaneitásával szöknek meg a helyzetből. A szerelem irracionalitása és az egymásnak rendeltség megmagyarázhatatlan érzése ekkor lép drámai küzdelembe az egészséget és biztos megélhetést jelentő, józan és prózai megfontolásokkal szemben.
A kereken 130 évvel ezelőtt bemutatott Manon Lescaut világszerte a szerző első igazán érett műve, számos olyan tématöredékkel találkozhatunk benne, amelyeket későbbi operáiban – a Toscában és a Pillangókisasszonyban – viszonthallhatunk. A mozgalmas tömegjelenetektől a végsőkig feszített intenzitású kettősökig hőseink minden helyzetben magukkal ragadó módon fogalmazzák meg érzelmeiket. Áradó dallamok, virtuóz, színes zenekari anyag teszik az alkotást felejthetetlenné.
Rendező: Juronics Tamás
* * *
Szegedi Kortárs Balett:
Lánglelkű
táncszvit – 5 tételben
„Petőfi petőfisége és végzete…, hogy ő nem volt megfontolt, komoly ember, ő egy izgága gyermek volt… Viszont nincs is e joggal megbírálható teremtésnek, világnak, életnek különb, istenibb produktuma, mint a gyermek. A gyermek az elevenség, az öröm, a jövőbe ható ígéret, a bilincsbe nem vert ember, az igazán igaz isten.” (Ady Endre: Petőfi nem alkuszik)
Ennek a nem alkuvásnak és „isteni létnek” állít emléket a Szegedi Kortárs Balett, amikor a Petőfi emlékév végéhez közeledve műsorára tűzi a Lánglelkű című táncjátékot, amelyhez öt szabadon választott Petőfi-vers szolgáltat muníciót a hazai és nemzetközi mesterkurzusokon, hangversenytermekben és zeneszerzésversenyeken kimagasló eredményeket elért fiatal zeneszerzők, Brandenburg Ádám, Dobri Dániel, Lázár Dániel, Molnár Viktor és Szászi Petra számára. Az est során elhangzó versek, a Szegedi Szimfonikus Zenekar által életre keltett zeneművek, a fiatal koreográfusok munkái és a Szegedi Kortárs Balettól megszokott lenyűgöző látványvilágú költőiség együtt teremtik meg azt a szintézist, amely tovább élteti lánglelkű költőnk korszakokon átnyúló zsenialitását.
Koreográfusok: Czár Gergely, Kiss Róbert, Szöllősi Krisztina, Tóth Laura
Vezényel: Gyüdi Sándor
Rendező: Juronics Tamás
* * *
Fazekas Mihály – Benkó Bence – Fábián Péter – Zságer-Varga Ákos:
Matyi elszabadul, avagy sok lúd disznót győz
fabula két felvonásban
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Döbrög… Ottan élt s henyélt ifjabb Lúdas Mátyás, a munkakerülő libapásztor. Míg Döbrög dicső népe serényen építé a kastélyt Döbrögi Dezső Dagomér Őfőméltósága tiszteletére, addig Matyi egész nap csak lopá a napot. Oda vala pörkölődve, mondván, hogy ő nem akar gürizni, ám egy napon, amikor a disznyó fejű nagyúrnak Matyi lúdjaira fájdult meg a foga, Matyi a sarkára állt. Mármint a sajátjára – ámde ezzel Döbrögi tyúkszemére lépett. Miután az ifjú jól elnáspángoltatott sem tanult az ütleg törvényéből, mert tiszta szívében érzé, hogy az igazság erősebb a huszonöt botütésnél. Érzé, hogy kilóg a lúdláb. Bosszút esküdött hát, s így szólt: „Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!” S ekkor még nem sejtette sem Döbrög népe, sem a disznyó fejű nagyúr, hogy Matyi elszabadul…
Rendező: Benkó Bence, Fábián Péter
* * *
Lehár Ferenc:
A mosoly országa
operett
Ha személyesen megkérdezhetnénk az operettirodalom egyik legnagyobb alakját, Lehár Ferencet, melyik művét ajánlaná először meghallgatásra, alighanem A mosoly országa lenne az. Meghatározó jelentőségű alkotás, amelyben a műfaj sajátjaként kibontakozó szerelmi történet és könnyed humor gazdagodik a keleti világ hangulatával. Szu Csong kínai herceg és Liza bécsi úrikisasszony szerelme a kapocs: a két kultúra összesimíthatatlan társadalmi ellentéte keserédes végkifejletet és különleges, varázslatos zenei világot ad egy vérbeli, szórakoztató operett-estnek, miközben a Vágyom egy nő után és az Egy dús, virágzó barackfaág emlékezetes dallamai eredeti színpadi helyzetükben megszólalva mutatkoznak meg igazi fényükben, valódi mélységükben.
Rendező: Harangi Mária
* * *
Ránki György:
Pomádé király új ruhája
zenés komédia két részben
Pomádé király őfelségének fő a feje. Másnap a névnapját ünnepelné, ám egyetlen olyan ruhája sincs, amelyet ne viselt volna már legalább egyszer. Új ruha híján, úgy tűnik, elmarad az ünnepség. Ám ekkor csodával határos módon két idegenből érkezett takács járul a király színe elé. Megígérik, hogy másnapra csodafonalukból megszövik a csodakelmét, abból pedig kiszabják az ünnepi csodaöltözetet. Ennek az öltözéknek azonban van egy igen lényeges tulajdonsága: csak az igaz, okos és becsületes emberek látják. Aki ostoba, hazug vagy gonosz, nem lát mást csak levegőt.
„Akinek hivatalt adott, annak észt is ád az Isten” – énekli magabiztosan Pomádé király. Ám vajon érvényes marad-e eme bölcs gondolat a darab végén is? Vajon ki az, aki látja az igazlátó szövetet, és ki az, aki nem?
Rendező: Toronykőy Attila
* * *
William Shakespeare:
Vízkereszt, vagy amit akartok
vígjáték
A Vízkereszt viharos tengerrel, hajótöréssel, gyásszal kezdődik, és három házassággal ér véget. A kettő között viharos szerelmek ütköznek, egy részük csaknem hajótöréssel végződik. Shakespeare-t mohón foglalkoztatta a szerelem természetrajza. Létezik olyan szerelem, amely az önáltatás, a félelem, az őrület, az önfeladás szélén táncol? Mi kell ahhoz, hogy valóban képesek legyünk meglátni a velünk szemben álló másikat?
Shakespeare hétköznapi emberekről ír, akik rendkívüli helyzetekben találják magukat. Szereplői vágynak a szeretetre, harcolnak érte, eltagadják, saját magukat sem tudják szeretni vagy éppen csak saját magukat tudják szeretni. Színpada tükörként szembesít minket a szerelemmel, ami olyan kegyetlen, mint maga a remény. Azzal a szerelemmel, melyről álmodunk, de próbálunk előle kibújni, mégis az egyetlen valóság, amelyben élhetünk. A viharfelhők végül elvonulnak, és jön a happy end.
Rendező: Koltai M. Gábor
* * *
KISSZÍNHÁZ
Heinrich von Kleist:
Az eltört korsó
vígjáték
Egy kisvárosi bíróság a helyi tyúkperek egyikére készül: az éjszaka valaki eltört egy korsót. De ma reggel semmi sem a megszokottak szerint alakul. A törvényszékre jogi ellenőr érkezik, ezért szabályosan kell lefolytatni az eljárást. A bíró egyre különösebben viselkedik, a tanúk nem tudják vagy nem merik elmondani az igazat. És mire eljutunk a tettes leleplezéséig, az igazságszolgáltatásba, sőt magába az igazságba vetett hitünk is megkérdőjeleződik.
Kleist a 19. századi drámairodalom egyik legnagyobb alakja. Remekműve egyszerre groteszk jellemkomédia és a mai tárgyalótermi drámák őse. Nyomozás zajlik a színpadon, egy bűntény felgöngyölítése, mulatságos helyzetek és heves szócsaták váltják egymást. A látomásos, éles dialógusok nyomán egyre többet sejtünk meg az ember és a hatalom természetéről, és mire a nyomozás lezárul, nem csak a per tárgyául szolgáló korsón támadnak repedések.
Rendező: Koltai M. Gábor
* * *
Joël Pommerat:
A két Korea újraegyesítése
abszurd játék
Pommerat darabjában nincs szó politikáról vagy országhatárokról. Emberekről beszél. Rólad, rólam és arról, hogy két ember mennyire másképp éli meg ugyanazt a helyzetet. Sőt, minél szorosabb a kapocs kettejük között, a távolság mintha annál nagyobbnak tűnne. Férfiakat és nőket látunk, és azt a rettenetes vágyat, hogy leküzdjék ezt a távolságot. Ez a törekvés csodálatosan abszurd, nevetséges, magával ragadó helyzetekhez vezet, hiszen a két ember közötti határ gyakran merevebb, mint az országhatárok, pedig azokat is csak mi, emberek találtuk ki. Minden a képzeletünkön múlik.
A Két Korea újraegyesítése egymástól független pillanatfelvételek sorozata. Ezek az ironikus-humoros történet-töredékek mind abból a döbbenetből születtek, hogy lehetetlennek tartjuk, hogy ugyanazt ennyire különbözően lássuk.
Joël Pommerat a francia színházi élet kiemelkedő alakja. A saját darabjait állítja színpadra, melyeket a társulatával közösen, improvizációk alapján hoz létre. Ennek a kísérletező módszernek az egyik sikerdarabja A két Korea újraegyesítése, amelyet a párizsi Odéonban mutattak be először.
Rendező: Tárnoki Márk
* * *
Szabó Magda:
Az ajtó
színmű
A világszerte legismertebb modern magyar író, Szabó Magda Az ajtó című regénye 1987-ben jelent meg, azóta közel 40 nyelvre fordították le, szerzőjét 2003-ban a francia Femina-díjjal tüntették ki. Szabó István 2012-ben filmet forgatott belőle Helen Mirren főszereplésével. A regényből készített adaptációkat sikerrel játsszák a színházak.
Szeredás Emerenc, a megingathatatlan jellemű, erkölcséhez és hiedelmeihez tántoríthatatlanul ragaszkodó asszony házvezetőnőnek áll az írónőnél, ám első perctől nyilvánvaló, hogy ő diktál. A budai villában lakó írónő és Emerenc lépésről lépésre kibontakozó barátságának hátterében valódi rejtélyként jelenik meg az ajtó, amely nem csak a házvezetőnő lakását választja el a kívülállóktól, hanem sok mást is elzár és eltakar. Vajon mit őrizget az idős asszony a hét lakatra zárt ajtó mögött? Szabó Magda műve talányos életet zár be egy olyan szimbolikus ajtó mögé, amely felnyitására mindannyian áhítozunk. A kriminek sem utolsó történetben a nyomozás a két nő belső világába vezet.
Rendező: Barnák László
* * *
Gaetano Donizetti:
A csengő / Rita
két egyfelvonásos vígopera
Donizetti két vígoperája szellemesen mutatja be a házasélet fonákját. Az eseménydús történetekben figyelemmel kísérhetünk egy el nem hált nászéjszakát, felbukkan egy álruhás szerető, láthatunk eltűnt férjet, megkerült férjet, de lesz itt csengőszó és lesznek pofonok. Fergeteges zene és virtuóz játék teszi nagyszerűvé ezt a két vérbő olasz komédiát.
A csengő
Don Annibale lakodalmában vagyunk. Az öreg patikus gyönyörű, fiatal feleséget talált magának. A vendégsereg távozik, köztük Enrico, a menyasszony korábbi szeretője. A patikus mást sem akar, mint teljesíteni hitvesi kötelességét. A nászéjszakát azonban folytonos csengetés zavarja meg. A patikába különös betegek érkeznek, egyik a másik után, a patikusnak pedig reggel indulnia kell Rómába. Nincs idő a szerelemre, eljön a hajnal, a szép feleség mégsem boldogtalan. Elégedetten néznek Enricoval a távolodó férj után. Virtuóz játék Donizetti pazar muzsikájával.
Rita
Rita boldog, mert megszabadult férjétől, aki elnyomta őt, durván bánt vele. A férfi egy hajótörést követően eltűnt, így Rita szabaddá vált. Új férjet talál magának, akin leverheti mindazt, amit eddig kapott. Váratlanul azonban felbukkan az előző férj, és ekkor indul az igazi adok-kapok. Ki az úr a háznál? Ki hordja a nadrágot? Donizetti nem finomkodik, nagyszabású paródiát csinál szerelmi csatáinkból.
Rendező: Tárnoki Márk
* * *
Fábián Péter:
Gazdálkodj okosan
komédia, szerencsejáték egy részben
ŐSBEMUTATÓ
Emőke és Tamás öt éve együtt vannak. Eddig szűk albérletekben húzták meg magukat, de túl a harmincon elérkezettnek látják az időt életük eddigi legnagyobb dobására: saját lakást akarnak vásárolni, ahol végre elkezdhetik a nagybetűs életet, szerencsétlenségükre azonban éppen a leghorrorisztikusabb lakásárakkal találják szembe magukat. Amikor már minden fészekrakó reményük elfogyna, az albérletük padlásán rábukkannak egy rejtélyes társasjátékra, amely különös varázserővel rendelkezik. Már csak egy kis szerencsére van szükségük, és övék lehet álmaik otthona! De mi van, ha nem jön az a hatos?
Az Eurostart elemzése szerint az elmúlt hét évben Magyarországon nőttek legnagyobb ütemben a lakásárak az egész EU területén. Ez a szomorú tény ihlette ezt a korántsem szomorúnak szánt komédiát.
Rendező: Fábián Péter
* * *
Czene Zoltán – Hajdu Anita – Károlyi Krisztián:
Gengszterek
táncjáték
A Szegedi Nemzeti Színház Tánckara ismét önálló produkcióval jelentkezik az új évadban: a Gengszterek című táncjáték az 1920-as évek végi Chicagóba kalauzolja a nézőket. A szesztilalom idején játszódó történetben két szeszcsempész maffiabanda csap össze az üzleti terület felosztásán, a dús haszon reményében, miközben folyamatosan el kell kerülniük a rendőrségi razziákat. Az illegálisan működtetett, rejtett kocsmák – amerikai szlengkifejezéssel: speakeasy-k – szivarfüstös világából, a korrupt, romlott erkölcsi közegből két fiatal pár keres kiutat… S hogy a szerelem valóban mindent megold-e, kiderül a mulatságos krimiparódiából.
Koreográfus: Hajdu Anita
* * *
Szegedi Kortárs Balett:
Fekete hattyú
balettfantázia Csajkovszkij zenéjére
„Már régen szerettem volna megpróbálkozni ezzel a műfajjal” – írta Csajkovszkij A hattyúk tava komponálása közben Rimszkij-Korszakovnak, mintegy magyarázkodásképp, mivel akkoriban „komoly” zeneszerző nem vállalkozott balettzene szerzésére. Számára azonban a témául választott régi orosz népmese kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy valóságos érzelmeket és szenvedélyeket mutathasson meg, hitet tehessen az emberi tisztaság, a jóakarat és bátorság mellett; és a rabságban vergődő hattyúleányok sorsában kifejezhesse korának uralkodó hangulatát: a mélabút. Ez utóbbi érzés nem volt ismeretlen a számára sem. A félelemmel teli titkolózás egész életére rányomta bélyegét, számtalanszor küzdött depresszióval, a halált is megkísértve. Öngyógyításként, terápiás céllal írta ki magából az éteri Fehér és a szenvedélyes Fekete Hattyút, érzékeny, neurotikus lelke kivetüléseit. Sajátosan orosz dallamok ezek, bensőségesek, sokszor fájdalmasak, „s olyan szívbe markolók, mint egy sikoly a sötét éjszakában” (Eduard Hanslick bécsi zenekritikus). Ezt a kettéhasadtságot érzékelteti Odette és Odile alakja, mely szerepeket ugyanarra a balerinára szokás osztani.
Vagy esetünkben egyszerre sokra…
Rendező: Juronics Tamás
