Különleges színházi produkcióval indítja az idei évet a Szegedi Nemzeti Színház. Georg Büchner drámájának felhasználásával Závada Péter írt zenés színpadi játékot Leonce és Léna címmel a szegedi társulatnak. A darab zenéjét Subicz Gábor szerezte, az ősbemutató rendezője Barnák László. Az alkotók csütörtök délután közönségtalálkozón mutatkoztak be a Reök-palotában.
A 2022-es év első premierje egyben zenés ősbemutató is lesz, egy nagyon izgalmas műfaji kísérlet, amelyben Závada Péter Georg Büchner drámájának felhasználásával írt szövegei klasszikus zenei aláfestéssel jelennek majd meg.
Karl Georg Büchner XIX. századi német drámaíró, a német realista drámairodalom meghatározó alakja. A Leonce és Léna című vígjátékot 1836-ban egy drámapályázatra írta, de lecsúszott a beadási határidőről. A darabot csak ötven évvel később, 1886-ban mutatták be, de ezt már a szerző nem érhette meg.
Büchner nagyon fiatalon írt vígjátéka egyrészt mese a szerelemről, másrészt az idealizmus és a realizmus, a romantika és a racionalizmus vitájának tandrámája is.
Ezt a fordított Rómeó és Júlia történetet ültette át a mai korba, a mai nyelvezetre Závada Péter.
A szegedi előadás igazi összművészeti produkció lesz, részt vesz benne a prózai mellett az operatagozat, a kórus, a magánénekesek, a tánckar és a szegedi szimfonikusok is.
Barnák László a közönségtalálkozón azt is elárulta, ez az első zenés rendezése.
– Nagyon izgalmas kirándulás ez számomra, amikor egy darabban a próza és a számtalan zenei műfaj is megszólal az operától a musicalen át egészen a spoken wordig, sőt a színészek olykor reppelnek is a darabban. Rendezőként nagyon erősen figyelni kell a zenei szövetre, az határoz meg mindent, amikor a szó már nem elég, akkor ugyanis dalra fakadnak a színészek.
– Prózai aggyal igyekszem feldolgozni magamban a zenét. Az egész előadás alatt mindvégig nagyon fontos a ritmika, hogy minden a megfelelő időben és helyen történjen – mondta a Leonce herceget megformáló Károlyi Krisztián.
Nagyon élvezi új szerepét az operaénekes Vajda Júlia is, ki szinte már mindent elénekelt az operairodalom fontosabb szerepeiből, de prózában még kevésbé mutatkozhatott be, igaz, most is elsősorban operaénekesi tudására számítanak.
– Nekem a West Side Story ugrott be elsőnek, amikor ismerkedtem a szereppel, a darabbal. Izgalmas zene, kortárs klasszikus mondanám, nem kell félni tőle!
A teljes cikk a szeged.hu oldalán olvasható.
>> Fotók: Szabó Luca
