Szirmai Albert zeneszerző – Bakonyi Károly szövegíró – Gábor Andor dalszövegíró
Békeffi István és Kaszó Elek átdolgozásában
Színpadra állította Peller Károly
„Cintányéros cudar világ”, „Hoppsza Sári”, „A nő szívét ki ismeri”, „Úgy szeretnék boldog lenni” – ezek az örökzöld slágerek a Mágnás Miska bemutatóján csendültek fel először 1916-ban. Szirmai Albert operettjei magyarországi megjelenésük után egymás után hódították meg Európa színpadait. A szerző invenciója és dallambősége ugyanis csodaszámba ment. A kritikusok szuperlatívuszokban írtak arról is, hogy Szirmainak egyedülálló érzéke van a burleszk-komikumhoz, a paródiához.
A történetben Baracs Iván bosszúból meg akarja szégyeníteni nemes barátait. Lovászlegényét, Miskát frakkba öltözteti, és Tasziló gróf néven bevezeti a társaságba. Miska menyasszonyából, Marcsából, a tenyeres-talpas mosogatólányból pedig Mary grófnő lesz…
A Mágnás Miska érdekessége, hogy az operett irodalom azon ritka darabjai közé tartozik, amelyben a táncos-komikus és a szubrett a főszereplők.
AZ ELŐADÁS HOSSZA KB. 3 ÓRA, EGY SZÜNETTEL.
Az előadáson használt zenekari anyag közreadása a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogramjának támogatásával,
az Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött források alapján készült.
