Remek hangulatú zenés program keretében, a REÖK előtt, a Magyar Ede téren jelentette be 2024/25-ös évadának műsorát a Szegedi Nemzeti Színház. Az eddigiekhez hasonlóan jövőre is kortárs ősbemutatók, zenés- és prózai produkciók és táncelőadások várják a közönséget.
Barnák László főigazgató elmondta, a műsor összeállításakor a megszokott műfaji sokszínűségre és a színvonalas kikapcsolódás biztosítására törekedett a művészeti tanács. A Szegedi Nemzeti Színház missziójának tekinti a kortárs ősbemutatók létrehozását a klasszikusok színpadra állítása mellett, az új évadban pedig az operakedvelő közönség is több produkcióból válogathat: a két operabemutató mellett két koncertszerű opera is műsorra kerül.
Az előbérletezési időszak május 13-án indul; az első 50 bérletvásárló páros jegyet kap a Szegedi Szabadtéri Játékok Dóm téri Ajándékkoncertjére.
A zenés évadbejelentőn a színház művészei közül Ács Petra, Ferenczy Orsolya, Máthé Beáta, Polák Ferenc (e.h.), Rédei Roland, Szélpál Szilveszter, Szívós László és a Szegedi Nemzeti Színház Tánckara szórakoztatta a nézőket, akiket az egész társulat nevében biztosítottak arról, hogy mindannyian fáradhatatlanul dolgoznak azon továbbra is, hogy a 2024/25-ös évadban is a Szegedi Nemzeti Színház legyen a nap fénypontja.
A 2024/2025. évadi bérleteinkről bővebben ITT.
* * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *
A 2024/2025-ös évadunk:
NAGYSZÍNHÁZ
Alan Jay Lerner – Frederick Loewe
My Fair Lady
musical
A Broadway-premier óriási sikere nyomán a My Fair Lady sorra meghódította a világ színházait. Igazi klasszikussá a George Cukor rendezte 1964-es, többszörös Oscar-díjas filmmel vált. A musical G.B. Shaw Pygmalion című drámájából készült, amelyben Higgins professzor fogadást köt amatőr nyelvész kollégájával, Pickering ezredessel, hogy fél év alatt választékos nyelven beszélő, kifogástalan úri hölgyet varázsol az ordenáré beszédű, szutykos virágáruslányból, Elizából, aki ennek eredményeképpen könnyedén elvegyül majd a társadalmi elit legmagasabb köreiben. A kísérlet sikerül, de ennek ára van.
Shaw fanyar-szellemes példázata a férfi és a nő örök párviadaláról, Lerner és Loewe csodálatos dalaival az egyik legnépszerűbb musical. A könnyed, humoros történet mögött azonban ott húzódik egy sokkal fájdalmasabb: annak tragédiája, hogy önnön kicsinyességünk, szakmai gőgünk vagy egyéb emberi gyarlóságunk okán nem vesszük észre a másikban az emberi lényt, vakok vagyunk a másik ember szeretetére.
Rendező: Barnák László
* * *
Szegedi Kortárs Balett
Diótörő
mese-balett
A Diótörő balett ötlete a cári színház egykori igazgatójától származott. E. T. A. Hoffmann: A diótörő és az egérkirály című meséje alapján olyan mese-balettet akart színpadra vinni, ami minden addigit felülmúl, mind hangzásban, mind pedig látványban. Csajkovszkijt kérte fel a muzsika megkomponálására. A hattyúk tava és a Csipkerózsika után harmadik, egyben utolsó balettje is nagy sikert hozott a szerzőnek. A Diótörő zenéjéből előbb a hat tételes szvit került bemutatásra 1892 márciusában, majd ugyanezen év decemberében bemutatták a pompásan kiállított színpadi művet is. A Diótörő a balett irodalom leggyakrabban játszott darabja lett.
Karácsony este a szülők díszítik a szalonban felállított hatalmas fát. A testvérek, Marika és Frici civakodása még a fa körül sem szűnik meg. Sorra érkeznek a meghívott gyerekek, barátságok kötődnek, a fiúk borsot törnek a kis lányok orra alá. Megkezdődik az ajándékok átadása. Rengeteg kedves játék, mesefigura, báb van a fa alatt levő díszes dobozokban. Késve betoppan a gyerekek mókás keresztapja, Drosselmeyer bácsi, aki különleges, felújított játékokat hozott a zsákjában. Marikának megtetszik egy régi diótörő báb. A kislány az este izgalmai után új játékát ölelve alszik el a karácsonyfa alatt. Álmában megelevenednek a nemrég átélt események képei, a bábok, a játékok életre kelnek, majd a szobát egerek népesítik be, élükön a gonosz Egérkirállyal. Megindul a kalandok sorozata. Diótörő herceg és barátai segítenek a lánynak, és újabb és újabb mesés helyekre sodorja őket a varázslatos mesevilág. Marika álmában, mint Mária hercegnő táncol Diótörő herceggel. A kislány hol félelmetes, hol csodálatos álmai jelennek meg a történetben, melynek végén újra együtt öleli egymást a család karácsony este.
Koreográfus: Juronics Tamás
* * *
Giacomo Puccini
Pillangókisasszony
opera
B.F. Pinkerton, az amerikai haditengerészet hadnagya, Japánban járva könnyed szórakozásként házasságot köt Cso-cso-szánnal. A fiatal gésa rajongással és teljes odaadással fogadja őt, rögtön felvéve vallását, magáévá téve amerikai szokásait, vállalva ezzel saját hagyományainak sutba dobását és annak fájdalmát is, hogy a tulajdon családja kiátkozza. Igen rövid együtt töltött idő után Pinkertont elszólítják a feladatai, és bár ígéretet tesz a visszatérésre, sem Sharpless amerikai konzul, sem a szolgálólány, Szuzuki óvó szavai nem elegendőek arra, hogy a búcsúzó házaspár tagjai meglássák a közelgő tragédia gyökerét: a szerelem, ami Pinkertonnak jóleső, futó kaland volt, az a Pillangókisasszony számára egész életét meghatározó, elementáris jelentőséggel bír. Cso-cso-szán rövidesen megszüli közös gyermeküket, azonban a reménykedő várakozás három hosszú éve után Sharpless konzul letaglózó hírrel jelenti be Pinkerton visszatérését: a hadnagy Amerikában is megnősült, Japánból pedig csak a gyermekét szándékozik magával vinni.
Puccini hatodik operája felkavaró zenei mélységgel mutatja be hőseinek érzelemvilágát, a könnyed játékosság állapotától, az elragadtatott szerelmen keresztül, a hősies kitartáson át, a vad fájdalomig. Érett szerző tökéletesre csiszolt alkotása a Pillangókisasszony, amely a távol-keleti hangzásvilág zenei fűszereit rafináltan hangszerelt zenekari anyagba rejti. Puccini harmadik együttműködése a Giacosa-Illica szövegíró párossal a Bohémélet és a Tosca után az operairodalom újabb remekművét hozta létre az utókor számára, amelynek hallgatóira gyakorolt hatása a premier után pontosan 120 évvel sem veszített erejéből.
Rendező: Juronics Tamás
* * *
Dés László – Geszti Péter – Békés Pál
A dzsungel könyve
musical
A Rudyard Kipling azonos című könyve alapján készült musical az elmúlt közel három évtizedben meghódította a hazai közönséget. Első nézői, akik gyerekként tekintették meg a produkciót, már felnőttek, és sokan saját gyerekeikkel érkeznek az előadásra. Dalai mára slágerré váltak, a Pofonofon, a Szavakat keresek és a Farkas vagyok szövegéből a színházbarátok nagy része álmából felkeltve is tud idézni – erre elég annyit mondanunk, hogy Egy majomban őrlünk.
A történet szerint egy kisfiú, Maugli, Sir Kán, a tigris támadása következtében elszakad a családjától és egy farkasfalka neveli fel. Mentorai és oltalmazói, Balu, a medve és Bagira, a feketepárduc megtanítják a dzsungel törvényeire, amelyek nem is különböznek annyira az emberek világából ismert szabályoktól és kihívásoktól, hiszen „aki a csapaté lett, várja a csapatélet”, akár a rokonokkal vonyít, akár az emberek között él.
Rendező: Widder Kristóf
* * *
Wolfgang Amadeus Mozart
A varázsfuvola
opera
A fegyvertelen, menekülő Tamino herceg összecsuklik üldözője, a sárkány előtt, ám bukása pillanatában kiválasztottá válik: az Éj királynője meglátja benne fogvatartott lányának, Paminának majdani megmentő hősét. Kap csodálatos eszközöket – de tud-e játszani a hangszeren? Segítő társ is szegődik mellé – de támaszkodhat-e rá? A küldetés sikeréhez saját képességeit kell beteljesítenie, önnön magát kell meghaladnia. Számos veszélyen, tűzön és vízen át azonban talán elérheti a kettős jutalmat: a szerető társat és a tudásnak, a szellemnek gazdagságát. Mire oda eljut, talán az is kiderül, a meggyötört anya számára valóban gyermeke-e a legfontosabb, és hogy a főpapi szigor nem óvó szeretet-e inkább.
W.A. Mozart utolsó operája, E. Schikaneder szövegét alapul véve, szimbólumokkal mélyen átjárt, misztikus mű a szerelem mélységéről és egyszerűségéről, az élet próbatételeiről és örömeiről, a bölcs gondoskodásról és a romboló ragaszkodásról, a felnőtté válás értékéről és a gyermeknek megmaradás szépségéről. S míg a hallgató Mozart hangjainak bűvöletében él, figyel, izgul és elmélkedik mindezen gondolatok fölött, addig a történet hőseit – a csengettyű és a varázslatos fuvola képében – mindvégig vezeti magának a legnagyobb ajándéknak, a zenének az ereje.
Rendező: Tárnoki Márk
* * *
Kálmán Imre – Julius Brammer – Alfred Grünwald
Marica grófnő
operett
A magának való, mogorva Endrődy Tasziló gróf felélte a családi vagyont, és álnéven gazdatiszti állást vállal egy Kolozsvár melletti birtokon. A birtok úrnője, Marica grófnő a hozományvadász kérők elől menekülve szintén a vidéki magányban keres nyugalmat. Az álruhás gróf és a férfiak elől elzárkózó grófnő egymásba szeret. Boldogságuknak számos akadálya van: egy eltérített levél, egy Zsupán nevű báró (aki nem létezik, mégis felbukkan a kastélyban), rengeteg pezsgő és pálinka, különféle rokonok, egy dúsgazdag román herceg és legfőképp a szerelmesek által gyártott hazugságok – a happy endhez nemcsak a zűrzavaron, hanem saját konokságukon is úrrá kell lenniük.
A Marica grófnő Kálmán Imre egyik legsikeresebb operettje. Gyönyörű dallamokban és viharos szenvedélyekben gazdag remekmű, mulatságos epizódok és tomboló szenvedélyek hullámvasútja, amelyen olyan világhírű slágerek kísérnek minket végig, mint a Szép város Kolozsvár, a Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket, a Ringó vállú csengeri violám vagy a Hej cigány.
Rendező: Koltai M. Gábor
* * *
Pietro Mascagni / Ruggero Leoncavallo
Parasztbecsület / Bajazzók
koncertszerű opera
Mascagni és Leoncavallo két verista operáját elválaszthatatlanul összekapcsolta az előadói hagyomány. Valódi aranykorban, két év különbséggel született a két mű, melyekre egyaránt igaz, hogy szerzőiknek első átütő sikerű és máig legtöbbet játszott alkotásai. Közvetlenség és feszes dramaturgia jellemzi őket, a cselekményt hús-vér szereplők személyes drámái mozgatják, intenzív, ihletett és igazán szenvedélyes zenei anyagok tolmácsolásában. Míg a Bajazzók tragédiája Nagyboldogasszony napján tör felszínre, addig a Parasztbecsület viharos eseményeinek néhány óráját a Húsvétvasárnap ünnepe foglalja sajátos, hangsúlyos és rendkívül kontrasztos zenei keretbe.
* * *
Varsányi Anna
A szent
színmű, ősbemutató
A történet egy meg nem nevezett dunántúli faluban játszódik napjainkban. Gyula atya szerelemre lobban házvezetőnője, Jolán iránt, ezért felmentését kéri a papi szolgálat alól. Jolán bár hevesen viszonozza vőlegénye érzelmeit, nosztalgiával gondol régi közös életükre, amikor még virágokat rendezgetett a templomban. Gyulának sem könnyű az új élete. Egykori hívei rendületlenül a kiugrott papnál kopogtatnak, ha gyónni akarnak. A helyzetet tovább bonyolítja Marika, aki fáradhatatlanul hozza-viszi a híreket a faluban.
Rendező: Alföldi Róbert
* * *
Erkel Ferenc
Bánk bán
koncertszerű opera
„Kegyelmes úr, vigyázz! Bánk bán száz ily legényt bajusza végére tűz!” - óvja Ottó herceget a cselszövő Biberach attól, hogy az magára haragítsa a magyar urat. Míg ők tartanak tőle, addig a „békétlen” magyaroknak éppen a legfőbb reménysége Bánk, aki különböző felelősségei között őrlődve a hazaszeretetén és a házastársi rajongásán keresztül kap egyszerre két kínzó sebet Gertrud királynétól. A távol lévő királynak tett eskü érvényes-e a királyné előtt, ha az kegyetlenül sanyargatja a népet? Melinda megrontása vajon Ottó herceg egyedüli vétke-e? A politikai és személyes válságok elegyét Erkel Ferenc a verbunkos alapokra építkező nemzeti romantika alighanem legfontosabb operájában kelti életre, amely most legismertebb formájában, Nádasdy Kálmán, Oláh Gusztáv és Rékai Nándor hagyományos átdolgozásában hallható.
* * *
KISSZÍNHÁZ
Mihail Bulgakov
Iván, a rettentő
komédia
Moszkva a harmincas években. Egy eldugott társbérlet emeleti szobájában Tyimofejev, a bogaras feltaláló egy időgép összeszerelésén dolgozik. A szomszédban bömböl a rádió, és a propaganda monoton szólamait hallgatva hősünk elszundikál. Valóságosnak tűnő rémálmok sorjáznak elé: lehallgatják, betörnek hozzá, tetejébe a házsártos házmester, Bunsa-Koreckij is betoppan, hogy valami ürüggyel feljelentse. Micsoda szerencse, hogy az időgép véletlenül beindul, és Bunsa egycsapásra a XVI. században találja magát, Rettegett Iván korában! Az már kevésbé szerencsés, hogy ezzel egy időben Rettegett Iván orosz cár nemes egyszerűséggel átsétál a XX. századi moszkvai albérletbe. Az pedig már a sors fintora, hogy minden idők legkegyetlenebb cárja és házmestere a megszólalásig hasonlít egymásra, mi több: egyre jobban érzi magát a másik szerepében…
Bulgakov fergeteges szatíráját a moszkvai ősbemutató előtt egy nappal betiltották. Nem meglepő, ugyanis a darab kíméletlen kegyetlenséggel teszi fel a legkínosabb történelmi kérdést: mi a különbség a zsarnok és a házmester között?
Rendező: Fábián Péter
* * *
Bertolt Brecht – Paul Dessau
A kaukázusi krétakör
zenés színmű
Háború van. Egy nő menekül karjában egy csecsemővel. Katonák üldözik őket, a gyereket keresik. Meg fognak menekülni? Talán segít rajtuk valaki. Hátha befogadják őket, hiszen háborús menekültek… Ki ez a gyerek, aki után hajtóvadászat folyik? Ki az anyja? Az, aki menekítette, óvta, nevelte, és aki annyi mindent feláldozott érte, vagy az, aki megszülte?
Grúse, a cselédlány egy zűrzavaros politikai helyzetben próbál szíve szerint, helyesen dönteni. Segíteni szeretne egy ártatlan gyereknek, de minden döntésével egyre nagyobb bajba kerül. Végül a gyereket, akit nem ő szült, elvennék tőle. A vér szerinti anyja visszaköveteli. Acdak, a korrupt bíró dönt arról, hogy kié legyen a gyerek. Helyesen akar ítélni, ehhez viszont brutális próba elé állítja a feleket.
A kaukázusi krétakör, Grúse és Acdak története, arról szól, hogy felelősek vagyunk egymásért és a döntéseinkért is.
Rendező: Tárnoki Márk
* * *
Martin McDonagh
Vaknyugat
testvérháború két sötéten vicces részben
Egy isten háta mögötti ír faluban, annak is a szélén, egy eldugott tanyaházban örök idők óta folytatja háborúját két testvér, Coleman és Valene. Véget nem érő harcuk naponta lángol fel újabb és újabb ürügyökön, mint például: apjuk nemrég bekövetkezett halála, különféle műanyag szobrocskák, képes magazinok, egy korty ital, tehenek, nők, egy kutya (levágott) füle, egy zacskó csipsz. A harc okát talán ők maguk sem értik – egymás bosszantása, hergelése, netán duplacsövű puskával való fenyegetése szinte lételemükké vált. Régóta próbál békét szerezni köztük Welsh atya, akit lelkészi hivatásában nem gátol más, csupán masszív alkoholizmusa és rendszeresen megrendülő hite. És ott van még Kicsilány, a tizenhét éves fruska, aki mindkét testvér szívét megdobogtatja...
Martin McDonagh a legnagyobb kortárs drámaírók közé tartozik, darabjai és filmjei számtalan díjat nyertek, sikerrel futottak a magyar színházakban és mozikban is. Vaknyugat című komédiája az ellenségeskedés mögött a szeretet és a megbocsátás lehetőségére kérdez rá. Csupa nyelvi bravúr és poén, sötéten mulatságos helyzet, nagyszerű szerepek, és annyi szív, amennyi el sem fér egy négyszereplős darabban.
Rendező: Koltai M. Gábor
* * *
Szegedi Kortárs Balett
Jelenetek a házasságról
öröktánc
Amióta a Paradicsomban a magányán búsongó Ádámnak ügyesen társat, vagyis „oldalbordát” barkácsolt a Jóisten, a világ rendje, hogy ne élj egyedül. Ennek a mikéntje tucatnyi árnyalatot öltött az azóta eltelt évezredek során: vadházasság, bigámia, poligámia, többférjűség, míg eljutottunk a manapság leginkább ismert formáig.
Ugyanakkor bármilyen közel kerüljön is hozzánk valaki, nem mindig könnyű nap nap után együtt lenni vele. Életszövetségünk olykor kiállja az idő próbáját, és a kezdeti fogadalomhoz híven „holtomiglan-holtodiglan” lesz belőle, máskor megborul a nászéjszakán egy rosszul nyomott fogkrémen vagy nem bevallott horkoláson. Szókratész egyenesen azt állítja: „A jó házasság feltétele, hogy a férj süket legyen, a feleség pedig vak.” De a tréfát félretéve: házasságban élni – csodás párkapcsolati játék, ami életünk minden vonatkozását, boldogságunk alapjait érinti. Meglepetésekkel és ellentmondásokkal teli utazás, amely rossz esetben csalódáshoz és fájdalomhoz vezethet – ám küldetése szerint csodához és beteljesedéshez. Örök tánc, kölcsönös varázslat, egymás teremtése.
A házasélet összetettségét, színeit színpadon, táncban megmutatni számos humoros, ugyanakkor drámai pillanat lehetőségét adja.
Rendező: Juronics Tamás
* * *
Tamási Áron
Énekes madár
hétköznapok és csodák két szerelmes részben
Gondos Eszter és Gondos Regina tíz éve várnak arra, hogy udvarlóik – Bakk Lukács és Préda Máté – végre megkérjék a kezüket. Időközben kishúguk, Magdó is felcseperedett, az ifjú Móka személyében már udvarlója is akadt, a nővérek azonban nem adják őt férjhez mindaddig, amíg az ő esküvőjükre sor nem került. Magdó és Móka szerelmének tisztasága tükröt tart a „vénlegények” s a „vénleányok” elé: tükröt, amelyben vágy, irigység és remény olyan erővel szikrázik fel, hogy a fiatalok szerelme próbatételek elé kerül. Már csak a csodák segíthetnek, de idővel elérkeznek azok is...
Tamási Áron remekműve „székely népi játék”, szerelmi történet és egy erdélyi kisközösség vakító erejű portréja. Komédia és költői látomás nappal és éjszaka, jó és rossz, ég és föld között. Kíméletlen, mint a valóság, mágikus, mint egy tündérmese; egyszerre mulatságos és felkavaró, mint az emberi természet maga.
Rendező: Gálhidy Sára
* * *
Oltalomkeresők
Aiszkhülosz azonos című tragédiája és valós történetek alapján írta Fábián Péter
fabula, előbemutató
Aiszkhülosz Oltalomkeresők című tragédiája képezi alapját a Szegedi Nemzeti Színház saját fejlesztésű előadásának. Danaosz király ötven lánya, vagyis a Danaidák vérfertőző nász elől menekülnek: nagybátyjuk, az egyiptomi király saját fiaihoz akarja feleségül adni őket. A rémült lányok Argosz városától kérnek menedéket. Az argoszi király nehéz döntés előtt áll: ha elutasítja a Danaidák kérelmét, azzal megsérti a vendégbarátság ősi jogát, mely szerint az oltalmat keresőket be kell fogadni és vendégként bánni velük, és ezzel az istenek haragját vonja magára. Ha befogadja őket, úgy pedig az egyiptomi király haragját vonja magára, és háborúba sodorhatja népét. A király végül úgy dönt, a népgyűlés elé viszi a kérdést: mihez kezdjünk a menedékkérőkkel?
A színház felkért alkotói a Szegedhez közeli, határmenti településekre látogatnak, és interjúkat készítenek menekültekkel, segélyszervezetek dolgozóival, határvadászokkal helyi lakosokkal magyar és szerb oldalról egyaránt. Emberi történeteket keresnek, hogy árnyaltabb
képet kapjanak arról, mi történik ma Magyarország déli határán. Az összegyűlt történeteket továbbgondolják, majd színpadi jelenetekké sűrítik. Így áll össze a színdarab, amely számtalan alakban szövi tovább a Danaidák ősi történetét.
Az előadás az Európai Unióhoz való csatlakozásunk húsz éves évfordulója előtt tiszteleg.
Rendező: Fábián Péter
